Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

42 bizonyítékot alkalmazni, kifogásait megtenni, minthogy azonban sem a kár valóságára, sem mennyiségére nézve kifogást nem tett, hanem csupán a ./' alatt általa becsatolt okmányra alapitva kifogását, kártérítési kötelezettsége ellen tette ; ugy az alapperben érintett kártétel valósága, valamint a kár nagysága hallgatag beismerése folytán begyőzöttnek volt tekintendő, válasziratában elkésetten alkalmazott kifogásai már figyelembe vehetők nem voltak; továbbá mert a •/. alatt bemellékelt bérleti jegyzőkönyv világosan azt tartalmazza, hogy: „oder Ersteher auf einen Nachlass oder eine Vergütung wegen vorkommender Elementar-Ereignisse, der Verlegung des Marktes wegen schlechter Witterung oder anderer Hindernisse, keine Ansprüche zu machen und selben keine ertheilt werden" s e szerint azon esetben, ha elemi akadályok miatt vagy más okból valamely országos vásár napja egy más napra halasztatik, a bérlő kártérítésre igényt nem tarthat, ámde miután a városi hatóság mult 1874. évi deczember 22-re eső országos vásárt a vásár napján reggeli 9 óra tájban, midőn a vásárosok még ki sem rakodtak, dobszó mellett elhalasztatni rendelte, s midőn ezen kihirdetés folytán, az akkori hózivatar miatt ugy sem valami kedvező eredményű vásári üzletre várakozott, a vásárosok eltávoztak, ugyancsak a városi hatóság az nap déli 12 óra körül, tehát oly időben, midőn Szent-Gotthárdon a vásár köztudomás szerint még szép időben is ugy szólván vége felé szokott járni, ismét dobszó mellett kihirdette, hogy a 9 óra tájban elhalasztott vásár az nap megfog tartatni, 1875. évi deczember 22-én Szent-Gotthárdon a városi hatóság önjogu intézkedése folytán vásár nem, s helyette más napon sem tartatott vásár, s tekintve, hogy a város hatósága hatáskörét túllépve, az 1875. évi deczember 22-ón s alperes által bérben birt vásárt reggeli 9 órától déli 12 óráig olykóp függesztette fel, miszerint a vásárosok azon hiedelemben, hogy a hózivatar miatt akadályozott vásár megtartatni nem fog, eltávoztak, alperesnek mint piaczi bórlőnek tudva tettleges kárt okozott. A B) alatti okmány hivatkozott tartalma kizárná alperes kereseti jogosultságát minden kártérítésre nézve két esetben; 1-ször: ha valamely országos vásár megtartatik, de annak a helypénzbőli jövedelemre nézve rosz idő vagy egyéb természeti ós nem természeti s a bérbeadó akaratától független akadályok gátlólag hatnak ; 2-or az esetben, ha természeti vagy egyéb akadályok miatt valamely országos vásár az illetékes hatóság által elhalasztatik és más napra tétetik. Az első esetben a bérlő véletlen eset előtt állván, netáni vesztesé-