Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

24 hoz egy krajczárral sem járult, ennélfogva felperest anyja jogán közszerzeményi czimen semmi sem illeti, és pedig annál kevésbé, mert felperes összes anyai öröksége árvatárilag kezeltetvén, az a C) alatti végzés szerint 329 frt 78 krnyi összegben neki férjhez menetele után kiutalványoztatok. Tekintve azonban, hogy felperes nem anyja utáni örökséget keres, hanem a gyulai 1375. számú telekjkönyvben foglalt l/4 telek fele részének mint tulajdonának birtokbaadását követeli, — ezen keresete megbirálásánál az, hogy mi képezte felperesnek anyai örökségét, vizsgálat alá nem jöhet, — hanem miután felperes a gyulai 1375. számú telekjkönyvben alperesekkel határozatlan arányban közös birtokosképen van bejegyezve, egyedül az vizsgálandó, hogy mily arányban illeti meg alperest a kérdéses 1/4 telekbirtoklási joga anyja szül. F. Mária jogán. Ezt szem előtt tartva, felperesnek birtokaránya 3/8 részben volt bíróilag megállapítandó : mert mig egyrészről alperesek azt állítják, hogy a kereseti 1[4 telket elsőrendű aperes P. István mint atyai hagyatéki vagyont a testvérei között tartott árverésen vette meg, ugy másrészt felperes hallgatag elismeri, hogy ezen 1/1 telek vételárába elsőrendű alperesnek örökségi V4 rész illetősége is betudatott. Ebből kétségtelenül az következik, hogy azon '/, telekben alperes atyai öröksége rejlik egy negyed rész erejéig, mig 3 , rész szerzeményt képez, melyből azonban — miután az árveréseni vétel elsőrendű alperes első neje született F. Máriávali házasságának ideje alatt történt, ez utóbbit, s ennek jogán felperest — tekintet nélkül arra, hogy járult-e F. Mária valamivel a vételhez, és hogy a vételár ki lett-e már ós mikor fizetve — az 1840. VIII. törv. czikk 8. §-a értelmében, közszerzeményből fele része illeti. Mivel pedig ezen rész az egész x\4 telek 3/4 részét képezi, ennélfogva alpereseket, kik az egész í/4 telek tettleges birtokában és használatában vannak, felperesnek a közös birtokba bocsájtására 3 8 rész erejéig kötelezni kellett. A 3 8 résznek természetbeni kiadására felpereseket kötelezni nem lehetett, mivel ez az x,4 telek testi felosztását feltételezi — felperes azonban a felosztás megkívántató térrajzát be nem mutatta. Felperes kérte ugyan keresetében a közösség megszüntetését, de minthogy ő az elsőbirósági ítélet ellen felebbezéssel nem élt, ennek erre vonatkozó elutasító része helyben volt hagyandó. Az elvont hasznok fejében felperesnek férjhez menetele idejé-