Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

22 alperes tartozott volna kimutatni, hogy S.-A.-Ujhelyben ügynöksége nincsen és az érintett tüzkáreset felperes által be nem jelentetett : ennélfogva a bebizonyított kár mennyiségére nézve a p. t. rendt. 237. §-a értelmében felperesnek a becslő esküt megitólni, alperes marasztalását annak le- vagy lenemtételétől feltételezni s ily érte­lemben az eljáró törvényszék Ítéletét megváltoztatni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéle­tet hozott: a budapesti kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú ítélete helybenhagyatik felhívott indokaiból s különösen azért, mert bárha az alperes intézet biztosítási kötvény feltételei 20. § 2-ik szakában az mondatik is, hogy a biztosítási feltételek által a félre háramló kötelezettségeknek bárminemű megsértése, avagy csalárd kijátszása a biztosítás hatályát megszünteti, ezen § egész tartalma szövegét s a biztosítási ügylet jogi természetét s általános szabályait figyelembe véve, kétségtelen, hogy ilyetén szerződóst megszüntető joghatályt csak roszhiszemü megsértése a biztosításra háramlott kötelezettsé­geknek, vagy a biztosítási intézet jogait lényegesen érdeklő kötele­zettség megsértése vonhat maga után, Ennélfogva bárha a 10. §-ban az előleges kárbejelentésen kivül magához az intézethez 3 nap alatt küldendő részletes kárjegyzók is szabatik elő, s bár felperes az előle­ges kárbejelentést az ügynökségnél annak idejében megtette, az utóbb emiitett kárjegyzéknek a peres intézethez beküldését elmulasz­totta ; miután egyáltalán semmi adat arra nézve, hogy ezen mulasztás roszhiszemünek vagy az intézet jogait lényegesen sértőnek tekintes­sék fenn nem forog, ellenben a 10. § nem eléggé világos szövegezése felperest könnyen vezethette azon tévedésbe, hogy kötelezettségének már az előleges kárbejelentéssel eleget tett, magának azon mulasz­tásnak, hogy a kárjegyzék az intézethez be nem küldetett, oly jogha­tályt tulajdonítani nem lehet, hogy e miatt a biztosítási szerződós végkép megszűntnek tekintessék, mintha az meg sem köttetett volna.

Next

/
Thumbnails
Contents