Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

32 a nyert előleget s hátralékos kamatokat megtéríteni eddig elmulasztotta, a kir törvényszékhez mint az igazságügyminiszteri rendeletnek 1875. évi deczember 1-én kibocsájtott rendelete 3. §.-ának a) pontja és 5. §-ának 1) pontja szerinti illetékes bírósághoz azon kéréssel járul, hogy jelen kereset jegyzőkönyvi tárgyalására határnap tűzessék ki, s alperes Dr. W. Ágost az elzálogosított 15 darab első bánsági kereskedelmi és iparbank részvény visszaváltására s illetőleg a nyert 900 frtnyi előleg, ennek 1873. június 1-től számítandó 10"/,, kamatja nem különben az ítéleti illetéken kiviil a tárgyaláskor felszámítandó költségek megfizetésére köteleztessék az első bánsági kereskedelmi és iparbank csődtömege javára. Ezen keresetet a többször említett törvényszék mint kereskedelmi bíróság 1876. évi január 20-án 6257. sz. a. kelt végzésével azon okból utasította vissza, mivel a keresethez csatolt okmányokon alapuló jogügyletet a kereskedelmi törvény 258. §. 3. pontjában körülirt állampapírok, részvények, vagy más kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok vételének, vagy egyébkónti megszerzésének tekintette. Ezen végzés ellen felperes csődperügyelö 9822 — 876. sz. alatt beadott semmiségi panaszában felhozta, hogy az eljárt bíróság a keresethez A. alatt csatolt okmánynak, épen tekintettel a keresk. törvény 258. §-a 3. pontjára helytelen magyarázatot adott, mert a törvény utóbb emiitett rendelete szerint a legáltalánosabban véve részvényeknek megszerzése kereskedelmi ügyletnek tekintendő — a törvény itt a megszerzés legtágasabb fogalmát fogadta el; miután pedig ingó dolgoknál a megszerzés jogszerűen az előbbi birtokos részéről átadás által megy végbe, az A. alattiban pedig világosan ki van fejezve, hogy alperes átadott a bukott banknak 15 darab részvényt, kétségtelen, hogy ezen jogügylet is azok sorába tartozik, a melyeket a kereskedelmi törvény az — egyébkónti megszerzés — széles határai közzé foglalt. A m. kir. Curia mint semmitőszék ezen semmiségi panaszt elvetette ; mert a kereset nem származik a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapíroknak megszerzése czéljából kötött szerződésből, hanem a felperes bank és a kereskedői minőséget nélkülöző alperes között létrejött pénzkölcsönzósi ügyletből, melynek jogi természetét azon ténykörülmény nem változtatja meg, hogy a hitelező biztositásáúl értékpapírok adattak zálogképen. E szerint a keresk. törv. 258. §. 3. pontja a jelen esetre alkalmazható nem lévén, az elsőfolyamodásu törvényszék a keresetet