Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

22 jegyeztetett; azon körülmény pedig, hogy a végrehajtató félnek jelen követelésére vonatkozó biztosítási zálogjoga a tulajdon átruházását megelőző rangsorozattal van bekebelezve, őt arra tel nem jogosítja, miszerint a perbe nem vont, s el nem marasztalt uj tulajdonos ellenében a végrehajtást közvetlenül kérelmezze. 23. Azon esetben is, lia a kir. semmitöszék átiratilag valamely semmiségi panaszt, mint úrbéri vagy váltóidra tartozót, az illető fokozatos bírósághoz áttesz a nélkül, hogy alakszerű határozatot hozott volna: ezen felsőbb bíróság mint felebbviteli iigybirósát; nincs akadályozva abban, hogy ily ügyekben eljárjon. 24. Tekintve hogy a legfőbb ítélőszék oly ügyekben, melyekben az elsöbiróság mint ügybiróság járt el, harmadbiróságilag határoz, ennek oly határozata ellen sincs semmiségi panasznak helye, melylyel kijelenti, hogy az ügy a rendes polgári bíróság alá tartozik. (Teljes ülési megállapodás.) 25. Tekintve, hogy az 1871. évi LlII-ik t. cz. 51. §-a azon úrbéri pereket világosan felsorolja, melyekben külön semmiségi panasznak nincs helye: e rendelkezés nem alkalmazható a birtokállapot ideiglenes fenntartása iránt indított keresetekre, mint a melyek ugyanazon törvény 87. $-a nyomán, a kir. járásbíróságok elé és sommás eljárás alá tartoznak. (Teljes ülési megállapodás.) (1876. február 9-én 113. sz. a. kelt határozat.) Nagy-Fentös községnek az erdélyi református püspökség elleni sommás visszahelyezési pere alkalmából merültek fel a fenntebb eldöntött elvi kérdések, mely azonban ez alkalommal végelintózést nem nyert, hanem egyelőre még iratkiegészités rendeltetett. 26, A perbeli eljárás költségeiért, különösen pedig oly kiadásokért, melyek valamely birói eljárás eszközlése végett elölegezendök, vagy eszközlése folytán megtérítendők, a bírósággal s illetve az állammal szemben első sorban a feleket képviselő ügyvédek felelősek. (1876. január 25-én 21742. sz. a. hozott határozat.) P. Lipótnak mint B. Ede engedményesének R. Sámuel ellen 672 frt 63 kr s járulékai iránt lefolyt rendes perében, F. István felperesi ügyvéd részéről a rimaszombati kir. törvényszéknek 1875. november 26-án 6504. sz. a. hozott azon végzése ellen, mely szerint neki mint P. Lipót képviselőjének R. Sámuel ellen folytatott perből előállott 8 frt költségeknek végrehajtás terhe melletti lefizetése meghagyva lőn, semmiségi panaszt adott be.