Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

93 és Sz. József tanúk vallomásaival a p. t. rendt. 165. és 190. §§-ai értelmében jogszerüleg igazolva van annál is inkább, mert hogy néhai H. Lajos által az A. és B. alatti telekkönyvi kötvények bekeblezése ellen kifogás tétetett volna, alperesek részéről nem is állíttatik ; mert azon alperesi ellenvetés, hogy néhai édes atyjuk az A. és B. alatti kötvények kelte idején Egerben nem volt és eként e kötvényeket nem kézvonásolhatta az e végre alperesek által felhívott s kihallgatott tanúk vallomásaival nem igazoltatott; mert alperesek néhai édes anyjuk F. Ágnes, a "/. alatti okmány szerint 1861. január 27-én elhalálozván, az 1867. évi márczius 27-én kelt 300 frtos kötvényt nem kézvonásolhatta, és igy alperesek mint néhai édes anyjuk örökösei nem voltak marasztalhatók. A budapesti kir. itélő tábla 1875. október 19-én 37635. szám alatt hozott ítéletével felperest keresetével elutasította: mert azon körülmény, hogy néhai H. Lajos a kereset alapjául szolgáló A. és B. alatti kötvényeket kézjegyével ellátta, s hogy ennek folytán kiutalt kölcsönösszeget ő vette fel, alperesek tagadása ellenében nem igazoltatott, mert V. Andor tanúvallomásában, az által, hogy a kölcsön létesüléséhez szükséges irományokat áthozótól kérdezte vájjon: ő-e H. Lajos? beismerte, hogy nevezettet a kötvény kiállítása előtt nem ismerte, és igy V. Endrének vallomása a személy azonosságára nézve mi bizonyítékot sem képezvén, F. László által tanúsított beismerés pedig, mivel a felperesi társulat részéről senki jelen nem volt, kiegészíthető nem levén, az elsőbiróság Ítéletét ez okoknál fogva megváltoztatni s felperest keresetével elutasitani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a királyi tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 41. A szerződésileg elvállalt kötelezettség meg nem tartása folytán véletlenségből okozott kár megtérítésére a bérlő azon esetben is kötelezendő, ha a bérlemény használatát a tulajdonos engedélyével a szerződési idő előtt kezdette meg, és a kártétel a szerződési határidő bekövetkezte előtt történt. (1876. márczius 1-én 1700. sz. alatt.) H. Fülöp és fiainak H. Ignácz ellen 260 frt kártérítés és járulékai iránti perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította ; mert a keresetben követelt kár alapját képező üvegtáblának bezuzása felek nyilatkozatai, de köztudomás szerint is oly esemény