Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

90 kiket a 11. §. szerint a tőlük leszármazott oldalrokonok képviselnek, csak azon érték erejéig örökösödnek, mely tőlük vagy águktól az örökhagyóra szállott, nem a házasság tartama alatt szerzett javakat, hanem azoknak csak értékét követelhetik. E tekintetben a természetben öröklött két rendbeli szöllőro nézve sem volt kivétel tehető, mert a per során beigazoltatott, hogy azok végrehajtási árverés utján eladattak, s igy természetben a hagyaték tárgyát többé nem képezik. Hasonlólag helyben volt hagyandó az elsőbiróság ítélete, mennyiben örökhagyóra anyai ágról származott 436G frt érték kifizetésére nézve felpereseket keresetükkel elutasította, mert azt, hogy ezen a válaszhoz A. alatt csatolt okmány szerint E. Ferencz atyjának átadott anyai örökséget az kezeihez vette volna, felperesek alperes tagadása ellenében mivel sem igazolják. Ellenben meg volt változtatandó az elsőbiróság ítélete, menynyiben az örökhagyóra atyjától szállott 10100 frt 14 6/« kr váltó pénzbeli értéknek, ugy az eladott hagyatéki szőllők 1375 frtot tevő vételárának lefizettetését feltétlenül megtagadta; mert azt, hogy a fentebbi érték erejéig örökhagyó atyja után örökösödött, alperes maga elismerte, valamint azt is, hogy a két rendbeli szöllő örökhagyó öröklött vagyonát képezi, azt pedig, hogy ezen szőllők birói árverésen 1375 frtban adattak el, alperes maga igazolta. Minthogy pedig az ideigl. törvk. szabályok 10. §-a szerint a házastársat illető közszerzeménynek csak azon érték tekintendő, mely az örökhagyóra apai és anyai ágról hárult értéket túlhaladja, ezen öröklött érték erejéig felperesek örökjoga megállapítandó s e tekintetben az elsőbiróság ítélete megváltoztatandó volt. Nem lévén itt figyelembe vehető felperesek azon kérelme, hogy a szőllöknek végrehajtás utján történt eladása alkalmával állítólag elkövetett szabálytalanságok folytán származott kár megtérítése is elrendeltessék, s illetőleg a megállapítandó kár összege a hagyaték javára megállapittassék, mert birói tény ellenóbeu puszta előadások figyelembe nem vehetők, de különben is az ily uton szenvedett kár megtérítése iránt vélt igények érvényesítése nem ezen útra tartozik. Minthogy azonban a megállapított örökjog érvényesítése, illetőleg az öröklött értéknek a hagyatéki javakból leendő kifizettetósének elrendelhetése végett a hagyaték cselekvő és szenvedő álla pótjának megállapítása igényeltetik, e kérdésre nézve az első bíróság ítéletét a p. t. rendtartás 108. §-a értelmében feloldani, e részben