Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

66 lás szolgálhatott csak, önkényt következik annálfogva, hogy a kérdéses ingatlanokra nézve alperesnek, mint nem tettleges birtokosnak neve hibásan vezettetett be a vonatkozó telekjkönyvekben, felperes tehát ezen hibás telekkönyvezési jogosan követelhetvén kiigazittatni, keresetét megállapittatni s ezen indokoknál fogva a budapesti kir. tábla Ítéletét helybenhagyni kellett. 27. Az ügyvéd vétsége miatt perújításnak van oly esetben is helye, ha az ügyvéd a fóesküt fele nevében oly szövegezésben fogadta el, a melyben foglalt tények, a per adataiból inegtetszóleg valótlanok. (1875. október 27. 7821. sz. alatt.) Báró B. Andor ujitó felperesnek V. S. ezóg ujitott alperes ellen 2700 frt s járulékai iránti perében, az elsöbiróság a perujitási kérelemnek helyt nem adott. A budapesti kir. Ítélőtábla pedig 1875. évi június 2-án 21414. sz. alatt következő ítéletet hozott : tekintve, miszerint ujitó felperes beismerte, hogy néki ellenfele által kínált főeskü iránt ellenfelével értekezett, azt pedig, hogy ügyvédjének e részben minő utasítást adott, vagy hogy a véle tartott értekezés folytán az eskü szövegére nézve létrejött megállapodás ellenére fogadta el a kínált főesküt, nem bizonyította, eként tehát az ügyvédi mulasztás igazolva nem lóvén, az eljáró biróság helyesen mondotta ki, hogy a perújításnak nincs helye, miután a megítélt főeskü szövegében foglalt azon körülmény, hogy a 2000 frt nem foglalóul adatott, annak tekintetbevétele mellett, hogy a főeskü lényegét az alkuszdij ígérete és annak kifizetése iránti kötelezettség képezi; döntőnek különben sem tekintethetik: az elsöbiróság ítélete helybenhagyatik. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb birósági ítéletet megváltoztatta, s az elsőbiróságot az ügy érdemébeni határozathozatalra utasította: mert ptrs 315. §-ának b) pontja szerint perújításnak van helye, ha a sérelmes Ítéletre az ügyvéd hibája vagy mulasztása nyújtott alkalmat, tekintve, hogy az, miszerint ujitó felperes ügyvédje ha feltétetnék is, hogy az A alatt becsatolt okmánynak birtokában nem volt, tudomással birt azon körülményről, hogy ujitó felperes a megalkudott zemplénmegyei birtokra 2000 frt foglalót valóban lefizetett, kétségtelenül kitetszik az 1874. évi október 17-iki tárgyalásnál felvett jegy-