Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)
53 szóbeli egyezség jött létre, miszerint P. Salamon, P. Ferencznek csonoplyai 3/.} telkét és házát felében 750 frtért tulajdonul átengedi, hogy P. Ferencz a 700 frton felüli 50 frt fejében P. Salamonnak búzát adván, a vételárt teljesen törlesztette, továbbá kiköttetett, hogy P. Salamon ezen fele részt használja, és P. Ferencznek mig él, fele termést kiadja, holta után pedig egyetlen gyermekét nevelje, tartsa és kiházasitáskor ezen fele részt neki átadja. Felperes ezen egyesség létrejöttét az A. alatti kórdőpontokra kihallgatott tanúi által ugyan nem bizonyította, mivel két tanú azon egyességröl tudomással nem bir, és csak M. született P. Plaha bizonyítja azt egész terjedelmében, ennek egyedül álló vallomása pedig teljes bizonyítékul nem szolgálhat; azonban sikerült P. Salamonnak ezen egyesség létrejötte iránt biróságon kívül tett beismerését bebizonyítani, M. Sztanó ós M. Sámon tanúk egybehangzó vallomása által is, miután ezek vallomása szerint is P. Salamon a beismerést komolyan, körülményesen és határozottan tette, és ezen beismerés bizonyító erejéhez az ellenfél jelenléte, valamint annak kijelentése, hogy bizonyítékul szolgáljon, épen nem szükségeltetik, ezen tanúk hitelessége ellen pedig semmi törvényes akadály fenn nem forog, és ezek vallomása azon kivül a többi három tanú által is bizonyittatik, ós különben is az alperes által '/. alatt felhozott nyugtának valódisága felperes ellenmondása és az ez irányban foganatositott bizonyítási eljárás folytán megállapítható nem volt. 22. 1. Adóhátralék czimén az adófizetésre kötelezett ellen kereseti joggal csak az bir, ki beigazolja, hogy a fizetésre kötelezett helyett a hátralékot tényleg be is fizette. 2. Ha a szerződésben lehető kártalanítás köttetik ki, ezen kikötés teljes elégtételre s igy a vesztett haszon követelésére jogos alapul nem szolgál. 3. Törvénynél fogva teljes elégtétel, illetőleg a vesztett haszon megtérítése a károsodott felet csak akkor illeti, ha bebizonyul, hogy a kár rosz akaratból, vagy gonosz szándék folytán okoztatott. (1875. július 5-én 3826 sz. a.) N. Mátyás alperesnek néhai P. József örökösei ellen 79610 frt s jár. iránt indított perében az elsőbiróság alpereseket 3000 frt megfizetésére kötelezte, ezen összegen felüli keresetével azonban felperest elutasította. A budapesti kir. ítélő tábla pedig 1874. évi november 25. napján 43731. sz. alatt következő ítéletet hozott:
