Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XV. folyam (Budapest, 1877)

50 seti thuzséri községi 82. számú telckjegyzőkönyvben foglalt birtokot alperes tulajdonának kimondotta; ellenesetben, t. i. ha alperes a fentebbi pótesküt le nem tenné, a csereszerződést érvénytelennek mondván ki, alperest a kereseti vagyon kibocsátásában a annak 1859. évtől kezdve a végrehajtás alkalmával szakértőleg kiszámi­tandó haszonvételeinek megtérítésére kötelezte; mert alperes az általa felhívott tanúk hit alatti vallomásaival a csereszerződés létrejöttét beigazolván, annak arra nézve, hogy az eredeti eltévedtnek állított csereszerződés irásba foglalva létezett, az anyaperben hozott ítélet és K. Pál az anyaperbeni ügyvédjének hit alatti vallomása által, arra nézve pedig, hogy a csereszerződésben kikötött 420 frt toldás-összeget kifizette, ugyancsak az anyaperben hozott ítélet indokolásával félbizonyitéka van, melynek kiegészí­téséül újított alperesnek a pótesküt megitélni s ennek letétele esetére újított felperest keresetével elutasítani kellett; ellenesetben azonban a csereszerződés érvénytelennek kimondandó s alperes a kereseti birtok visszabocsátásában s az elvett haszonvételeknek az anyaper­beni végrehajtás évétől számítandó megtérítésében elmarasztalandó volt, mivel a "fentebbiek szerint az eredeti csereszerződés létezésére és a pótlék-összeg kifizetésére nézve csak félbizonyitéka lévén, ujitó felperesnek azon állítását, hogy a csereszerződós irásba nem foglaltatott és hogy a pótlók-összeg ki nem fizettetett, valónak tar­tani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla 1875. február 15-én 56225. szám alatt hozott ítéletével az elsőbiróság fentebbi ítéletét a perújítás kérdésében érintetlenül hagyta, az ügy érdemében pedig oly érte­lemben hagyta helyben, hogy azon esetre, ha alperes a neki odaítélt esküt leteszi, felperes keresetétől elmozdittatik, s a kisvárdai cs. kir. szolgabírói hivatal mint bíróságnak 1859. évi május 18-án 594. sz. alatt kelt ítélete épségben hagyatik ; ellenben az alperes által támasz­tott viszonkövetelésre nézve az elsőbirósági Ítélet megváltoztatik s alperes viszonkövetelésének hely nem adatik : mert jelen újított perrel, megtámadott anyaperbeni jogérvényes ítélettel szemben újított alperesnek nem állott kötelességében a csereszerződés létrejöttét és a toldáspénz fizetésnek megtörténtét bizonyítani, hanem ellenkezőleg felperes tartozott volna mindazt, mit az anyaperbeli Ítéletben felhozott tények megczáfolása végett állított, alperes tagadása ellenében bebizonyítani; felperes azonban támadásait pusztán következtetésekre alapítván, s a perujitási kére­lem alapjául felmutatott C alattiban foglalt, mi bizonyító erővel

Next

/
Thumbnails
Contents