Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

23 117. A követelés elengedése jogilag vélemezhetö nem lévén, ki annak elengedését állitja, nemcsak azt tartozik bizonyitani, hogy általában ily elengedés történt, hanem annak jogezimét és azt is, hogy az elengedés feltétlenül vagy mily feltételek alatt történt, bizonyitani köteles. (1875. april 7-én 2161. sz. alatt.) P. György felperes D. Salamon alperes ellen 108 frt 50 kr vételári hátralék és járulékai iránt inditott keresete ellen alperes a követelés fennállását tagadván, felsorolta hogy annak kiegyenlítése miként történt, s a többi között azt is felhozta, hogy a követelésből 18 frt 50 krt és 15 frtot felperes elengedett, mely utóbbi körülményre főesküt kinált. Felperes az ily alakbani főeskü ellen tiltakozott, mert az állítólagos elengedés s illetőleg a hátralók 65 frtra való leszállítása feltételhez volt kötve, a ily alakban elfogadja a főesküt, miután még alperes a 18 frt 50 kr elengedésre nézve tanukra hivatkozott. A tárgyalás befejeztetett s az első biróság alperest a felperesnek megítélt főeskü letétele esetére a kereseti tőke és járulékainak, ellenesetben 65 frt lefizetésére kötelezte. A pesti kir. ítélő tábla 1874. évi deczember 21. napján 7443. sz. alatt hozott ítéletével az első biróság ítéletét oly változtatással, hogy a főeskü letétele esetén alperes csak 90 frt megtérítésére köteleztetik és oly módosítással, hogy a főesküt a valódi tényállásnak megfelelőleg arra tartozik letenni, hogy a kérdéses széna kialkudott vételárából alperesnek 15 frtot feltétlenül soha el nem engedett — helybenhagyta; mert azt hogy felperes alperesnek 18 frt 50 krt mint fél öl széna árát valóban elengedett P. József ós R. József tanuk teljesen beigazolván, ezen 18 frt 50 kr felperesi követelésből feltétlenül levonandó volt. A többi 15 frt és levonása azonban tótetett-e? a felperes részére megítélt főeskütől kellett függővé tenni: mert a bizonyítás kötelezettsége alperest terhelvén, az általa kinált s felperes által elfogadott főesküt meg kellett ítélni. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a királyi tábla ítéletét oly módosítással hagyta helyben, hogy a felperes által leteendő főeskü esetére az első birói ítéletben megállapított 106 frtot s járulékait lesz felperes megfizetni köteles, mert a tanuk 18 frt 50 krnak elengedését igazolják ugyan, de arról, hogy mi jogczimen s mily feltételek mellett történt ezen elen-