Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

42 részben helyt adott, a neheztelt elsőbirósági Ítéletet és eljárást, — a mennyiben a kereset a tárgyalás folyamán a birói illetőséget megállapitó végzés kimondása után még egyéb követelésekre is kiterjesztetett, s a kir. járásbíróság ezek érdemi bírálatába bocsátkozott, — a ptrs. 297. §. 1. és 4. pontja alapján megsemmisítette, egyébiránt azonban a semmiségi panaszt elvetette s a felebbezés folytán az iratokat a kir. Ítélőtáblához áttétette ; mert a 3860. sz. a. benyújtott kereset tárgyát nem magát a bukottat terhelő kötelezettségek teljesitése, hanem különösebben a csődhitelezök azon ténye folytán, miszerint azok a bukott által felperestől haszonbérben tartott birtokot annak ellenére, hogy az 1840. 22. t. czikk 37. §-a szerint a bérlő elleni csődnyitás a haszonbéri szerződést megszüntette, haszonbérbe adó felperesnek vissza nem bocsátottak, hanem annak kezelésébe bocsátkoztak a csőd terhére önként átvállalt szerződési bérfizetés teljesitése s illetőleg a teljesítés elmulasztása miatt is kivánt megszüntetése a bérletnek és ezzel természetes összefüggésénél fogva a bérlet tárgyainak átadása képezi; ezen a fentebbiek szerint kiválóan a csőd, mint a bukottnak jogutódja irányában fenforgó viszonyból származtatott követelésekre nézve felperes a csődbírósághoz kötve nem lévén, a kir. járásbíróság a ptrs. 93. §. d) ós c) pontjai alá eső 3860. számú kereset felett illetékesen járt; ennyiben tehát a panasz még azért is elvetendő volt, mert alperes a haszonbóri birtok kibocsátására a perben maga is késznek nyilatkozott, a gazdasági szerelvények kiadásának s az időközben lejárt bérfizetésnek kérdései pedig a bérlet megszüntetésével szoros összefüggésben állanak. Ellenben a mennyiben a kereset tárgyalás közben s jelesül már a birói illetőség megállapítása után, nem csak a ptrs. 68. §-a ellenére, de különösen oly követelésekre is kiterjesztetett, melyek még a bukottat terhelő kötelezettség nem teljesítéséből vannak származtatva, tehát a fentebbiekből is kifolyólag egyedül a csődbíróság előtt érvényesíthetők, s ez utoni megitéltetésük alperes által elleneztetett, mégis a kir. járásbíróság azoknak nemcsak tárgyalásába, hanem érdemi bírálatába is bocsátkozott, — e részben a ptrs. szabályaiba ütköző s illetőségi körét meghaladó eljárása s határozata megsemmisítendő volt.