Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

20 bíróság alperesi ügyvédet hamis tanú nevezés miatt a ptrs. 195. §-a értelmében 150 frt pénzbirságban marasztalta; alperes fél ez ellen is felebbezéssel élt, a k. itélö tábla azonban alperes felebbezésének ezen részét el nem fogadván mivel nem ö, hanem ügyvéde lett büntetve, az elsőbiróság Ítéletét e tekintetben érintetlenül hagyta. Emiatt alperes részéről a kir. ítélő táblának 1875. évi april 28-án 11707. sz. a. kelt ítélete ellen semmiségi panasz adatott be. A magy. kir. Curia mint semmitőszék a fennebbi keletű és számú 2-od biróságu ítélet azon részét, mely szerint az eljáró bíróság Ítélete a birságra vonatkozó részében érintetlenül hagyatott a ptrs. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette, és a kir. itélő táblát a bírság tekintetében ujabb ítélet hozatalára utasította ; mert a ptrs. 195. §. alapján kiszabott bírság viszkereseti jog nélkül az ügyvédet csak feltételesen, esetleg pedig a felet magát terheli; mert ebből kifolyólag az elsőbirósági Ítélet, melylyel az alperesi ügyvéd 150 frt pénzbirságra marasztaltatott, esetleg az általa képviselt félre is kihatván, azon körülmény, hogy az emiitett ítélet ellen a marasztalt ügyvéd maga nevében külön felebbezéssel nem élt, hanem hogy ezen perorvoslat egyedül a fél nevében jelentetett be, és indokoltatott, azt, hogy az 1. bírósági Ítélet a birságra nézve nem felebbezettnek tekintessék, annál kevésbé indokolhatja, mivel a felebbezési indokokban az 1. bírósági ítéletnek épen a bírságra vonatkozó része is megtámadtatott, azt tehát érintetlenül hagyni nem lehetett. 67. A pesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának Ítélete ellen az 1870. évi II. tezik által visszaállított tőzsdeszabályok értelmében perorvoslatnak helye nem levén, azon ítélet és előző eljárásnál netán felmerült alaki jogsérelmek miatt a végrehajtási eljárás meg nem támadható. (1875. évi július hó 20-án 10152. sz. a. hozott határozat.) Sch. Károly felperesnek, B. Albert alperes ellen, 54 frt 99 kr. s járulékai iránt folyamatban lévő végrehajtási ügyében, utóbbi a szathmári kir. járásbíróság f. év május hó 14-ik napján kelt 4444. sz. alatti végzésével a pesti áru- és értéktőzsde választott bíróság ítélete alapján elrendelt és f. é. május hó 26-ik napján foganatosított végrehajtás ellen semmiségi panaszt adott be. A magy. kir. Curia mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette, mert panaszló nem jelöl ki oly alaki sérelmet, mely magá-