Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

8t 166. Jóllehet oly esetben, midőn valamely zálogos birtokra nézve a zálogos idő tartama alatt tagosítás, birtok- és határváltozások jönnek kiizbe, a zálogjavak helyiségének kimutatása felperestől nem követelhető, azt azonban mégis kimutatni tartozik, hogy a zálogbirtok a tagosításkor legalább mennyiségileg a zálogtartó birtokához csatoltatott. (1875. május 20-án 3G50. sz. alatt.) R. Eleonóra és társainak M. István és társai ellen 22 hold zálogos föld kiváltása iránt indított rendes perében az elsöbiróság felpereseket keresetükkel elutasította. A pesti kir. itélő tábla pedig 1875. évi január 11-én 37299. sz. alatt hozott Ítéletével az elsöbiróság ítéletét helybenhagyta : mert felperesek alperesek tagadása ellenében be nem bizonyították, hogy a kereseti zálogbirtok ezekre háramlott ós tényleges birtokukban volna. Első, harmad, hatod és nyolezadrendü alperesekre nézve beismerésüknél fogva bizonyítottnak tekintendő ugyan, hogy zálogba vevő F. András minai határbeli összes ingatlan javait öröklés folytán birtokolják, de az, hogy e javakban a zálogos fekvőség benn foglaltatnék, bizonyítva nincs ; holott felpereseknek, bárha a közbejött tagosítás, birtok és határváltozások után, tőlük a zálogjavak jelenlegi helyiségének kimutatása nem követelhető, keresetűkhez képest azt be kellé bizonyitaniok, hogy a kereseti fekvőség a darmai tagosításkor legalább mennyiségileg valóban alperesek, illetőleg jogelődjük minai birtokához csatoltatott. Azonban felek kölcsönös előadásaiból, s a G) D) és 3. szám alatti térrajzaikból csakis az tűnik ki, bogy a darmai határ tagosítása alkalmával, melynek bekövetkeztéig a kereseti zálogos földeket zálogba vevő F. András ugyanazon határ területén alperesek beismerése szerint is birtokolta, a nevezett határnak egy része a két szomszéd mesgyéjének szabályozása folytán a minai határhoz csatoltatott, és hogy ezen átengedett darmai határrész jelenleg alperesek minai birtokában van. De sem a kihallgatott tanuk vallomásai, sem a birói szemle által, sem a tagositási perből netán előszerrendett okiratokkal nem szolgáltattak felperesek bizonyítékot arra nézve, hogy a minai határhoz csatolt korábbi darmai területben néhai F. András részére egyenértékben a kereseti zálogos birtok is kiszakittatott és átadatott volna, a mi pedig felperesek által annyival inkább bizonyítandó volt, mert alperesek azt is állították, hogy a darmai határból nyert birtokrószük épen csak annyi, mint a mennyit