Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

.39 144. 1. A leltárnak az érdeklett fél által történt aláírása az abban foglaltak valódiságának beismeréseként tekintendő. 2. A per során tett ajánlat oly kötelezettséget alapit meg, mely az ajánlattevő elmarasz­talására kellő alapul szolgál. (1875. június 2-án 4,299. sz. a.) Sz. József és társai felpereseknek, P. József alperes ellen örök­részkiadása iránt folytatott perében, az első folyamodásu biróság alpe­rest a hagyatéki ingók 3/4 része fejében 110 frt kr s ennek 1872. évi deczember 13-tól járó kamatai megfizetésében feltétlenül elma­rasztalta, a felső-szakonyi 69. számú telekkjkönyvben 11. sorszám 825. helyr. szám alatt felvett irtvány 3/4 részét azonban csak az elsőrendű felperes által leteendő póteskü letétele esetére ítélte meg felpereseknek, ellenesetben azokat ezen ingatlanra támasztott igényük­kel elutasitotta. A pesti kir. ítélőtábla pedig 1874. évi november hó 25-én 42958. szám alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helyben­hagyta ; mert alperes az A) alatti leltárnak aláírása által beismerte, hogy a felső-szakonyi 69. számú telekjkönyvben foglalt 825. helyr. számú irtvány néhai P. János hagyatékát képezi, mely beismerésnél fogva annak 3/, része felpereseknek feltótlenül meg lett volna íté­lendő s az ítélet e részben a p. törvk. rendt. 2975 13) tótele értel­mében csak azért hagyatott helyben, mert azt felperesek nem felebbezték. Az ingó hagyatékra nézve is helyben volt hagyandó az első­biróság ítélete, mert alperes elleniratában késznek nyilatkozott az ingók becsértékének 3/4 részét felpereseknek bármikor kifizetni, s ennélfogva az ítélet ezen intézkedésre vonatkozó neheztelése figye­lembe nem vétethetett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a budapesti kir. tábla Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 145. Ha valamely jogügylet felett Írásbeli szerződés állíttatott ki, az ezen ügyletből szárma­zott igények csakis ennek alapján dönthetők el, ennélfogva a vitatott jogügyletnek tanúk vallomása által való bizonyítása helyt nem foglalhat. (1875. június 2-án 4369. sz. alatt.) N. Anna felperesnek N. Mihály és neje Cs. Erzsébet alpere­sek ellen 400 frt jegybér s járulékai iránt indított perében az első­biróság felpereseket keresetükkel elutasitotta.

Next

/
Thumbnails
Contents