Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIV. folyam (Budapest, 1876)

.39 144. 1. A leltárnak az érdeklett fél által történt aláírása az abban foglaltak valódiságának beismeréseként tekintendő. 2. A per során tett ajánlat oly kötelezettséget alapit meg, mely az ajánlattevő elmarasztalására kellő alapul szolgál. (1875. június 2-án 4,299. sz. a.) Sz. József és társai felpereseknek, P. József alperes ellen örökrészkiadása iránt folytatott perében, az első folyamodásu biróság alperest a hagyatéki ingók 3/4 része fejében 110 frt kr s ennek 1872. évi deczember 13-tól járó kamatai megfizetésében feltétlenül elmarasztalta, a felső-szakonyi 69. számú telekkjkönyvben 11. sorszám 825. helyr. szám alatt felvett irtvány 3/4 részét azonban csak az elsőrendű felperes által leteendő póteskü letétele esetére ítélte meg felpereseknek, ellenesetben azokat ezen ingatlanra támasztott igényükkel elutasitotta. A pesti kir. ítélőtábla pedig 1874. évi november hó 25-én 42958. szám alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta ; mert alperes az A) alatti leltárnak aláírása által beismerte, hogy a felső-szakonyi 69. számú telekjkönyvben foglalt 825. helyr. számú irtvány néhai P. János hagyatékát képezi, mely beismerésnél fogva annak 3/, része felpereseknek feltótlenül meg lett volna ítélendő s az ítélet e részben a p. törvk. rendt. 2975 13) tótele értelmében csak azért hagyatott helyben, mert azt felperesek nem felebbezték. Az ingó hagyatékra nézve is helyben volt hagyandó az elsőbiróság ítélete, mert alperes elleniratában késznek nyilatkozott az ingók becsértékének 3/4 részét felpereseknek bármikor kifizetni, s ennélfogva az ítélet ezen intézkedésre vonatkozó neheztelése figyelembe nem vétethetett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a budapesti kir. tábla Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 145. Ha valamely jogügylet felett Írásbeli szerződés állíttatott ki, az ezen ügyletből származott igények csakis ennek alapján dönthetők el, ennélfogva a vitatott jogügyletnek tanúk vallomása által való bizonyítása helyt nem foglalhat. (1875. június 2-án 4369. sz. alatt.) N. Anna felperesnek N. Mihály és neje Cs. Erzsébet alperesek ellen 400 frt jegybér s járulékai iránt indított perében az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasitotta.