Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

20 fit. foglaló kétszeregének megvétele iránt indította keresetét, már pedig sem a ptrs.-nak 30 §-a, miután ugy fel- mint alperes más járásbíróság illetősége alattiak, sem a 35. §, mely csupán a szerződés teljesítése, vagy a teljesítés elmulasztásából eredt kártérítés iránti pereket engedi a szerződés létrejöttének helyén perelhetni, — meg nem állapítja; mivel pedig alperes, a ptrs. 30. és 35. §. alapján a bírói illetőséget kifogásolta, ezen §-ok alapján a kifogásnak helyt adni kellett. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszszal élt. A m. kir. Curia mint semmitőszék, a neheztelt végzést, a ptrs. 297. 5. pontja alapján megsemmisítette, s a kir. járásbíróságot ezen ügy elbírálására illetékesnek nyilvánítván, az eljárás folytatására utasította; mert a szerződés nem teljesítése miatt keresetbe vett foglaló kétszerege kártérítést pótolván, ezen keresetre nézve — figyelemmel a ptrs. 25 §-ra, a szerződés létrejötte helyének bírósága, és igy jelen esetben az eljáró kir. járásbíróság illetékes. 18. Tekintve, hogy a ptrs III. czime I. fejezete a peres eljárás általános határozatait tartalmazza, jelesül a 108. §. azt feltételezi, miszerint a felsöbiróságilag megvizsgálandó határozat kiegészítést igénylő alakszerű perbeli eljáráson alapul: a peren kívüli örökösödési eljárás közben hozott, felebbezéssel megtámadott végzés ellenében a ptrs. 108. §. rendelete nem alkalmazható. (Teljes ülési megállapodás.) (1875. februárhó 4-én 20580. sz. alatt hozott határozat.) Néhai F. János hagyatéki ügyében a nagyszombati kir. törvényszék 1873. évi június 24-én 1879. számú végzésével kimondotta, hogy végrendelet hátrahagyásával elhunyt örökhagyó hagyatéka, le- és felmenő örökösök hiányában, s az igényt támasztott B. Lajos és társainak jogérvényesen történt elüttetése folytán az örökhagyó özvegyét F. Máriát illeti, az összes ingó- és ingatlanokat nevezett özvegynek tulajdonába átadta, illetőleg a tulajdonjognak bekeblezését azon végrendeleti záradéknak kitüntetésével, hogy halála után az ingatlanok az örökhagyóra ismét visszaszálnak elrendelte, a kir. ítélő tábla pedig F. Máriának felebbezése folytán 1874. febr. 17-én 59400. sz. a. az elsőbiróság végzését feloldotta és póttárgyalást rendelt, mert néhai F. János 1866. évi június 1-én Nagyszom-