Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

101 jegyzőkönyvben felvett A. L 1. 2. r. sz. + 1. r. sz. alatti ház 2/4 telek föld és szőlő Vs-ához felperes tulajdonjogát elismerni s felperest ezen fekvőségek közös birtokába 1f3 rész arányában 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett bebocsátani és az 1873. szeptember 22-től mint a kereset beadásától kezdve felperesnek elvett haszonvételek megtérítése czimén évenkint 66 frt 66 krt megfizetni. Indokok: előrebocsátva azt, hogy az örökhagyó P. Ferencz harmadik gyermeke P. Erzsébet utódainak V. Józsefnek és Jánosnak, miután a kifogás alá nem esett családi értesítőből az örökhagyótól leszármazott utódok száma s vérségi fokozata világosan kitűnik, a jelen perben állása nélkül is elbiráltathatik, a felperes által követelt örökjog osztályrész-aránya helybenhagyandó volt, a kir. itélő táblának idézett számú és keletű ítélete felperesnek az ingókbóli osztályrész iránti igényótőli elmozdítására nézve, mert a kihallgatott tanúk vallomásával bebizonyította alperes, hogy P. Katalin felperes édes anyja az 1824. évben történt kiházasitása alkalmával többnemü ingóságokat nyert atyjától, ezen körülménynél fogva s az akkor fennállott törvények és törvényes gyakorlat szerint is a jogi vélelem a mellett harczol, hogy az ingóságokbóli osztályrészét ő már akkor megkapta. „ Ellenben az ingatlanok tekintetében megváltoztatandó volt a kir. táblai Ítélet s az első birói Ítélet volt helybenhagyandó felhozott indokain kivül azért is, mert alperes nem igazolta azt, hogy P. Erzsébet kiházasitása alkalmával örökségi igényeiről lemondott, vagy magát teljesen kielégítettnek nyilvánította volna. A ház árverelésének és a többi fekvőségek harmada kiadásának elrendelése helyett alperes csak arra volt kötelezhető, hogy felperest — ezek közös birtokába 1 3 arányban bocsássa be; mert az árverés elrendelésére törvényes ok nem hozatott fel, a többi fekvőségek természetbeni felosztására nézve pedig osztály terv s vázlatrajz nem mutattatott be. A haszonvételek a per kezdetétől fogva ítéltettek meg felperesnek, mert tekintve az általa igényelt örökjog vitás voltát, alperest a kereset benyújtásáig az egész hagyatékra jóhiszemű birtokosnak kellett tekinteni.