Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

50 hozzá tartozó szűröse pusztai G.-féle birtokhoz az 1807-diki osztály és négy testvér közös gazdálkodása óta semmi sem szereztetett, hogy annálfogva, valamint Mihály és Erzsébet birtokostársak magvaszakadtával az 1835-ki osztálynál egészen mint ősi jutott az alperes atyjának Ferencznek birtokába, úgy alperes is azt ettől, ily állapotban ós minőségben örökölte s tartotta még 1845-ben is birtokában, azt pedig hogy azóta ahhoz valamit szerzett volna, a mint határozottan nem állította, úgy be sem bizonyitotta. Tekintve tehát, hogy a magvaszakadf testvérek elhalásakor a négy testvér között osztatlan állapotban volt ezen ősi birtokból Mihály elhaltával Erzsébet saját részével együtt la/,s rész illette, mindkettőről pedig vagyonbukott Istvánra 5/48 rész vagyis '/,. rész háramlott oldalági örökösödés czimén : ezen hányadot a csődtömeg részére aránylagos tartozékával együt- meg kellett ítélni. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig a kir. tábla ítéletének azon részét, mely szerint az első bíróság ítéletét megmásította, megváltoztatta s e részben is az első bíróság ítéletét hagyta helyben: mert másod rendű alperesnek a Bb. alatti perben foglalt előadása, mint nem ugyanazon felek között folyt más polgári perben tett beismerés, bíróságon kívüli törvényszerű bizonyítékot képező beismerésnek jelen perben nem tekintethetik. 3S. 1. A felek jogviszonyait kizárólag szabályozó Írásbeli okmánytól eltérő egyidejű szóbeli megállapodás —"az általános jogelvekhez képest — tekintetbe nem jöhet, ennélfogva annak bizonyítása sem engedhető meg. 2. Ha az albérbeadás által a haszonbéri szerződés feltételein csorbulás történik, vagy a bérlemény állaga lenne károsulásnak kitéve, a bérbeadó a szerződés teljesítése, illetőleg kártérítés végett, egyedül a véle közvetlen jogviszonyban álló haszonbérlő — és nem az alhaszonbérlö ellen, — fordulhat. (1874. október 29-én 9200. sz. alatt.) K. Pálnénak, mint kiskorú Pál fia természetes és törvényes gyámjának G. László és D. Sándor alperesek ellen indított keresetében előadja, hogy a birtokát 12 egymás után következő évre első rendű alperesnek haszonbérbe adta, s az erről szóló szerződés aláírásakor kiköttetett az is, hogy első rendű birtokosnak ezen birtokot albérletbe adni nem szabad, mint azt a B. alatti okmány is igazolja. Miután pedig azt első rendű alperes másod rendű alperes-