Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

38 tekintve továbbá, hogy a B. alatti hatósági végzés tanúsítása, de felperesnek alperes által nem tagadott, s a tanúk vallomása által is bizonyított állítása szerént 1873. évi október 22-én, midőn alperes a bérletet felmondotta, illetve a lakásból kihurczolkodását felperes megbízottjának bejelentette, a már kijavitott s így lakható állapotban létező lakásnak csak kifestésé hiányzott. Az első bíróság ítélete a kereseti 650 frtra vonatkozó részében ezen indokból, az alperesi viszonkövetelésre vonatkozó részében pedig azért hagyatik helyben, mert a kérdéses lakás egy részének nem használhatása miatt az építkezés folytán a bútorokban szenvedett kár czimén támasztott ezen követelés, a kereseti követeléssel nem azonos jogalapból származik. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével elutasította. — Következő indoknál fogva : felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes a béi'elt lakásból félévi előleges felmondás nélkül költözött ki, a pestvárosi lakbérleti szabályok 6. §-a értelmében pedig a bérlő a felmondási időre eső bért minden körülmények között megfizetni tartozik. Miután azonban kétségtelen, hogy az említett helyhatósági szabályok 6. §-a az előleges felmondás nélkül kiköltözött bérlő ellen ily absolut fizetési kötelezettséget, minőt felperes vitat, nem állithat fel; hanem ilyen esetekben a bérbeadó joga ós a bérlő kötelessége, a szerződési és kártérítési jogviszonyokat szabályozó általános törvények ós jogelvek szerént birálandók meg, jelen esetben is azon kérdés döntendő el, hogy felperes és alperes között létrejött lakbérleti viszonyból kifolyólag van-e jogosítva felperes, alperes valamely szerződésellenes cselekménye, vagy mulasztása folytán ellene kártérítést követelni. Ezen szempontból kiindulva, tartozott volna felperes, az alperes által felhozott tények ellenében bizonyítani, hogy ö maga részéről a lakbérleti szerződésből folyó kötelezettségének eleget tett; felperes ugyanis már az által, hogy alperesnek négy szobából álló lakást adott bérbe, s e bért ezen lakásért felvette, felelős lett volna az iránt, hogy alperes használható minőségű négy szobás lakást birjon a bérlet tartama alatt, s alperes az épületben felmerült véletlen baleset folytán, mely törvény szerint a tulajdonost éri, nem volt kötelezhető arra, hogy a kibérelt lakás egy részének újra építés, vagy nagyobb mérvű kijavítás folytáni elvonatását vagy használhatlanná tételét bár ideiglenesen is, eltűrje.