Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIII. folyam (Budapest, 1876)

36 29. A telekkönyvi felvétel mindaddig míg az kiigazítás utján meg nem változtatik, a telekkönyvi tulajdonos minden jogai gyakorlatára feltétlen igényt ád, s ennélfogva a helyszínelés alapján felvett birtokosnak a tényleges birtoklás, tekintet nélkül az ellenfél kifogásaira feltétlenül megítélendő. (1874. szeptember 15-én 7029. sz. alatt.) R. Mária P. Vaszil ellen a bereznai 195. számú telekjkönyben foglalt s e telekkönyvi helyszínelés alkalmával felperes nevére felvett 560. helyr. sz. alatt részlet birtokba adása iránt indított tulajdonkeresetben, az első bíróság felperest keresetével elutasította : mert bár felperes a keresetlevélhez A. alatt csatolt s alperes által nem kifogásolt telekkönyvi másolati okmánynyal beigazolta azt, hogy a kereseti 3560. helyr. szám alatti birtokrészlet a bereznai 195. számú telekjkönyvben felerészben nevére lett telekkönyvezve, mind amellett tekintve, hogy alperes ezen birtok tulajdonjoga megszerzését T. Iván Andriu, T. Mihály, P. Vaszili és T. Mihály tanúk egybehangzó s határozott abbeli vallomása által beigazolta, midőn állítják, hogy ezen birtok ősi tulajdona B. Máriát illette, ki azt érvényes szerződés mellett leánya Alennának és B. István nejének, az utóbbiak pedig jelenlegi alperesnek 41 frtért adták el, ekként alperes a telekkönyvi állás ellenében erősebb szerződési jogczimet igazolván, őt a kereseti birtok használatában, mint tettleges birtokost meghagyni s felperest be nem igazolt keresetével annál is inkább el kellett utasítani, mivel a fentebb igazolt tények ellenében a birtok tulajdona megszerzését, s azon jogezimet, melynek alapján azt nevére telekkönyveztette nem vitatja s azt igazolni meg sem kísérté. A pesti kir. itélő tábla 1874. évi május 11-én 9305. sz. alatt hozott Ítéletével az első bíróság ítéletét indokain felül még azért is helybenhagyta : mert felperes birtok-keresetét egyedül a helyszineléskori telekkönyvi állapotra alapítja, ez pedig ki nem zárja, hogy alperes erősebb jogát e perben is igazolhassa, mert továbbá alperesi részről felhívott tanuk által bebizonyíttatott, hogy a kereseti birtokot felperes birtok- és családi előde már előbb alperesre ruházta. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági Ítéletet megváltoztatta, s alperest a kereseti birtok