Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)
9 tábla 1873. évi november 17-én 34,071. sz. alatt hozott ítéletével helybenhagyta. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig elsőrendű alperesre nézve az elsőbiróság ítéletét, mint nem fölebbezettet érintetlenül hagyta; másodrendű alperesre nézve azonban megváltoztatta s felperest a kereseti rét használatába visszahelyezte; mert több rendbeli tanuk vallomásai által be lett győzve másodrendű alperesnek nem is annyira tagadó, mint inkább kitérő feleselései ellenében az, hogy az illető kaszálót felperes község számosb éveken át egész 1870. évi nyár derekáig, midőn a panaszlott háboritás történt, békességesen birta s egyes darabok bérbeadásával folyton használta is olymódon, hogy a bérpénzt a csománfalvi r. kath. egyház javára fordította, de másrészt az imént emiitett alperesnek viszonválaszilag történt elismeréséből azon további körülmény bizonyul be, hogy azon réten, melyről a község bérlői 1870. évben B. A. által elűzettek és a kaszálásban akadályoztattak, alperes is kaszált; jóllehet tehát az elüzetós tényét nem alperes követte el, mégis miután felperes bérlőinek elüzetésével alperes is kaszált az illető földterületen és igy a B. A. által törtónt birtokháboritást folytatta, ellene az A) alatt beperesitett s általában meg nem czáfolt birtokháboritást bebizonyitottnak venni, s ennélfogva a visszahelyezést ellene elrendelni kellett. 86. Birtokátruházás iránt megtörtént szóbeli egyezségnek bizonyítékául nem tekinthető azon tény, mely szerint a mindkét részről érdeklett felek egy általuk aláirt kérvénynyel a telekkönyvi hatóságnál az átruházott birtokra nézve a tulajdonjog bekebelezését kérelmezték, a per során azonban az átruházók ugy az átruházás tényét, valamint azt is, hogy a kérvény tartalma előttük tudva lett volna s az való lenne, tagadták. (1874. april l-jén 2276. sz. alatt.) P. János felperesnek A. Mária alperes ellen a korponai 122. számú tjkönyvben foglalt ingatlanok tulajdona iránt inditott keresetét az elsőbiróság elutasitotta. A pesti kir. ítélőtábla azonban az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s a kereseti ingatlanok tulajdonjogát felperesnek megítélte; mert felperes a válaszirathoz eredetben mellékelt s a fennállott Korpona városi telekkönyvi törvényszéknél 1867. évi november 21-én 2599. sz. a. bemutatott B) alatti kérvényen látható aláírásának valódiságát nem tagadván, e kérvény tartalma szerint ő mint mag nélkül