Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

71 tással rendelte értesíteni, hogy szabadságában áll a f. évi augusztus hó végéig a megelőző perbeli cselekvényekről jóváhagyólag vagy elvetöleg nyilatkozni. Ez ellen felperes semmiségi panaszt adott be; mert a beperelt kiskorúak érdeke, a részükre kinevezett eseti gond­nok B. Tivadar ügyvéd által eléggé lelkiismeretesen védve volt; mert felperes a kiskorúak gyámját nem ismervén, azt a kereset beadásáról nem értesíthette; mert felperesre nézve nagyon káros sőt veszélyes az, hogy épen most, midőn az ügy itéletileg eldöntetett s midőn az ítélet végrehajtása kéretik, félbeszakasztassék a végrehaj­tás, midőn a bíróságnak elegendő alkalma volt magát minden forma­szerüségről meggyőzni. A neheztelt végzésnek megsemmisítése mellett a végrehajtás foganatosítását elrendeltetni kérte. A magy. kir. Curia mint semmitőszék, mindkét végzést, a ptrs 297. § 1. pontja alapján megsemmisítette; mert eljárás beállítására, a ptrs 11. §-a alapján, az első bíróság csak a peres eljárás folyama alatt lehet hivatva, jelen esetben azon­ban, már ítélet lévén hozva, s annak végrehajtása kérelmeztetvén, mennyiben az Ítélet jogérvényessége ellen az alperesi kiskorúak gyámjának mellőzése miatt kételyek merültek fel, a végrehajtási kérvény elintézése előtt az Ítéletnek a gyám kezéhez leendő kézbesí­tése elrendelendő, s a felebbviteli határidő lejárta ezen kézbesítéstől számítva bevárandó ugyan, de az egész eddigi eljárás beállítása a ptrs 11. §. alapján az első bíróság által helytelenül mondatott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents