Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

58 lemnek helyt nem adott, minthogy az ált. polg. törvk. 819. §. szerint az átruházási és tulajdoni okmány csak azon örökösöket illeti, kiknek a hagyaték kiadatott. Egyidejűleg azonban báró B. Gyulának azon folyamodványa folytán, melyet 1874. évi január hó 23-án 833. sz. alatt nyújtott be, az 1873. évi július hó 17-én 3542. és 7846. sz. a. kelt átruházási és tulajdoni okmánynak hitelesített másolatban való kiadványozását, 1874. január hó 29-én 833. sz. a. kelt végzéssel megengedte, azon hozzáadással, hogy folyamodó a két másolatra kivántató 2 darab 1 frtos bélyeget küldje be. Előbbi 314.—1874. ez. a. kelt végzés ellen, melylyel az átruházási és tulajdoni okmánynak rendes kiadványi alakban leendő kiadása megtagadtatott, báró B. Gyula 1874. évi február 10-én 1630. sz. a. semmiségi panaszt adott be, mely azonban a kir. semmitőszéknek 1874. június hó 3-án 6998. sz. a. hozott határozatával elvettetett, később báró B. Gyula 7637. számú folyamodványával az átruházási és tulajdoni okmánynak másolataira kívánt 2 db. 1 frtos bélyegjegyet beküldötte, s a törvényszók 1874. évi július hó 2-án 7637. sz. a. kelt végzéssel, az emiitett másolatokat folyamodó ügyvédének kézbesítette. Ennek megtörténte után, báró B. Gyula 9059. —1874. sz. a. az 1873. évi július hó 17-én 3542. ós 7846. sz. a. kiadott átruházási és tulajdoni okmány, illetve végzések ellen semmiségi panaszt adott be. A kir. törvényszék ezen semmiségi panaszt visszautasitandónak vélte ugyan, mivel kérdéses okmány másolatai ellen nyújtatott be, a prts 274. §-a értelmében pedig felebbvitelnek csakis valamely birói határozat ellen, s nem azelőtt már régebb jogerőre emelkedett birói határozatról kiadott másolata ellen lehet helye, s mivel annál kevésbé élhet ezzel oly harmadszemély, kire a végzés ki nem terjed, miután sem nem hitbizományi várományos, sem nem törvényes vagy végrendeleti örökös, s egyáltalában örökösödési nyilatkozatot nem is tett, bár a hagyatéki tárgyalás folyamatba létéről tudomással birt; mivel továbbá a ptrs 282. §. értelmében elkésett, miután panaszló a báró B. Ármin hagyatékának átruházásáról és a hagyatéki tárgyalásnak befejezéséről az 1873. évi augusztus 7-én 8563. sz. a. kelt végzéssel értesíttetett és a semmiségi panasz e szerint legkésőbb 1873. szeptember 2-ig lett volna beadandó, mindamellett ezt felterjesztette, minthogy a kir. semmitőszék 1874. június 3-án 6998. sz. a. kelt határozatának indokolásában azon tétel fordul elő: „ha és a menynyiben panaszló a hagyatéki eljárást befejező kérdéses végzések ellen