Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

19 mert az 1840. évi XII. t.-czikk 2. §. szerint a csödületi bíróság illetősége alá csak azon perek tartoznak, melyek a megbukottnak vagyonára nézve vannak vagy tétetnek ellene folyamatba, a fenforgó esetben azonban épen ellenkezőleg első sorban felperes állítólag megháborított birtokának előbbeni állapotba visszahelyezéséről s ekként a birtok védelméről levén szó, a kért kártérítés csak mellékkérdést képezvén, ilynemű perre az idézett törvény szakasza egyáltalában nem alkalmazható, következőleg ezen per a ptrs 93. §. i) pontjában szabályozott rendes birájától el nem vonható. 79. A prt. 297. §. 9. pontja a községi bíróság határozataira is alkalmazandó levén, oly községbirósági ítélet, mely nem szorosan a 475. §. szerint alakított községi bíróság által hozatott, semmis. (1874. július 16-án 10,29 6. sz. alatt hozott határozat.) P. Adolfnak K. N. ispán ellen 10 frt 40 kr. s járulékai iránti perében, a zánkai községi bíróság 1874. évi június 7-én 13. sz. alatt hozott végzésével, alperest mint N. Pál képviselőjét 9 frt 79 kr. megfizetésére kötelezte; N. Pál ez ellen, semmiségi panaszt adott be ; mert a községi bíróság nem volt a ptrs 475. §-ának megfelelőleg megalakulva, mivel abban a jegyzőről mint a községi bíróság egyik tényezőjéről szó sincs, a szabálytalanul alakult bíróság végzést nem hozhatott; mert a községi bíráskodás illetősége csak az egy és ugyanazon községbelieknek egymás közti 30 frtig terjedő követeléseire terjed ki, panaszló azonban más községbeli; mert K. ispán lett megidézve s mégis panaszló, azaz N. Pál lett elmarasztalva; mert panaszló meg sem idéztetett; mert nem végzés, hanem ítélet lett volna hozandó. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panasznak helyt adva, a községi bíróság egész eljárását és annak alapján hozott végzését minden jogkövetkezményeivel együtt a ptrs 297. §. 1. és 9. pontja alapján megsemmisítette; mert a ptrs 475. §. szerint a községi bíróságnak, hogy a ptrs 476. §. szerint az illetőségéhez utasított ügyekben engedett egyeztető békebirói működését gyakorolhassa, a helybeli bíróból, egy esküdt- és a jegyzőből kell állnia, az által tehát, hogy fentnevezett községi bíróság az idézett törvény ellenére a jegyző mellőzésével a helybeli 2*