Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

14 280 frt 15 kr. és járulékai erejéig, mert kimutatta, hogy adós ellen a bécsi kereskedelmi törvényszék által csőd nyittatott. A biztosítási végrehajtás Szlatinán, adós papírgyárában talált készletekre és anyagokra még aznap, 1873. szeptember 11-ón foganatosittatott. A követelés iránt sommás uton letárgyalt perben hozott ítélet jogerőre emelkedése után felperes a biztositásilag lefoglalt tárgyak elárverezését kérte, mit az elsőbiróság 1874. ápril 8-án 811. sz. a. hozott végzésével el is rendelt. Ezen végzés ellen alperes és csődtömegének gondnoka, dr. B. Lipót törvényes időben semmiségi panaszt adtak be: mert a biztositás akkor engedtetett meg, mikor a csőd már elrendeltetett; a csőd t. i. 1873. september 9-én megnyittatott, s a ptrs 377. §-a értelmében sem biztositási, sem kielégítési végrehajtás bukott ellen e naptól fogva zálogjog nem szerezhető ; a D. alatti leltár szerint a lefoglalt és elárverezendő ingóságok a csődben is összeirattak, a semmitőszék az eljáró bíróságot is csak annyiban találta illetékesnek, a mennyiben a szlatinai papírgyár a csődbe be nem vonatott. A magyar kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert az elsőbiróság akkor, midőn a jogerejü ítélet alapján a biztositásilag lefoglalt és felbecsült tárgyakra az igénybejelentési felhívás kibocsátása s a kitűzött határidő lejárta után az árverést elrendelte, törvényszerűen járt el; mert a ptrs 377. §-ából vont indok, hogy csőd esetében az ingókra nézve a csődnyitás napján vagy később foganatosított foglalás a foglaltatónak zálogjogot nem ad, tekintve, hogy az érintett törvény hatálya és kötelező ereje csak Magyarországra terjed ki, az országon kivül nyitott csődre nem alkalmazható, különben pedig végrehajtató a biztositási foglalással a csődösszeirást megelőzte. 74. Az ugyanazon egy jogalapra fektetett, de 300 frtot túlhaladó követelés azon czélból, hogy az a prtr. 93. §. a) pontjához képest sommás uton bepereltethessék, külön keresetek tárgyává nem tehető. (1873. decz. hó 16-án 17,288. sz. a. hozott határozat.) Cs. Mózes mint felperes F. Bernát ellen 79 frt 40 kr. tőke és járulékai iránt a maros-vásárhelyi kir. járásbíróság előtt három