Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

100 miután a pénz leolvasását egyik sem látta, B. Mátyás tanú pedig csak azt vallja, hogy felperestől hallotta, miszerint alperesnek már a kötelező keletkezése előtt 100 frtot átadott volna, mit alperes nem vont kétségbe, ennek ellenében azonban V. Mihály tanú azt bízó­nyitja, hogy a kötelező azért állíttatott ki, hogy felperes az alperes­nek G. Péternél zálogba lévő földjét 100 frt lefizetésével kivál­tandja 50 frt pedig a fel- és alperes közötti lócseréböl származott, ezen tanú vallomását pedig F. János tanú, a ki a kötelezőt irta támogatja annyiban, amennyiben azt is hallotta, hogy a felek között bizonyos zálogföldről és lócseréről volt szó, ezen körülmények között midőn felperesnek kölcsönből származott keresetét, tehát a kereset jogalapját bizonyítani nem sikerült, és midőn B. Mátyás tanúnak azon vallomása, hogy felperestől hallotta, miszerint felperes a 100 frtot már előbb felvette volna, V. Mihály tanúvallomása által meg­czáfoltatik, a kölcsön felvételére sem fő-, sem póteskü általi bizo­nyítás megengedhető nem lévén, a feleknek a cseréből és igy más jogalapból származtatott egymás elleni követelése pedig ezen per tárgyául nem szolgálhatván: felperest alaptalan követelésétől el kellett mozdítani. 153. A törvényes osztályrész (köteles rész) természetben nem lévén követelhető, az a hagyatéki javaknak bírói becsű utján megállapított értékéhez képest készpénzben Ítélendő meg. (1874. april 26-án 2402. sz. a.) Gr. Sándor és társai felpereseknek K. Péter ós társai alperesek ellen, néhai G. Gergely végrendeletének félretétele, és a törvényes örökrész megállapítása iránt indított perében az elsőbiróság, a vég­rendelet félretótele mellett a törvényes örökösödést ós természetbeni osztályt az 1871. évi június 7., 17.és 19-én felvett birói összeírás és becslési jegyzőkönyv szerint kitüntetett javakban bíróilag elrendelte, s alpereseket az időközi haszonvételek megtérítésére is kötelezte. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1874. évi január 14-kón 57829/1873. sz. alatt hozott ítéletével, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket azon kereseti kérelmével, hogy Gy. Gergely végrendeletének felretételével a végrendelet nélküli törvé­nyes örökösödés állapittassók meg, elmozdította; amennyiben azonban a végrendelet szerint örökhagyónak már szinte elhalt egyik fia, ifj. G. Gergelytől származó unokák, továbbá örökhagyónak már szinte

Next

/
Thumbnails
Contents