Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

96 rint ellenköveteléseiket külön per utján érvényesíthessék, fennhagyatik. Ezen ítélet ellen felperesek éltek felebbezéssel azért, mert annak indokait, melyekben alperes részére bizonyos jogok tartatnak fenn, magukra nézve sérelmesnek találták, ennélfogva azt kérték, hogy az elsöbiróság Ítélete indokolásánál fogva hagyassék helyben. E felebbezés folytán a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: Felperesek felebbezése visszautasittatik; mert az egyedül a másodbirósági ítélet indokai ellen van intézve, már pedig az indokok nem határozatok, hanem csak támaszai azoknak, következésképen külön felebbezés tárgyai egyáltalában nem lehetnek. Egyébiránt ezen felebbezés felesleges is, minthogy a királyi táblának neheztelt kimondásai épen azért, mert csak az indokokban fordulnak elő, határozat jellegével nem birnak s igy felperesre hátrányos előítéletet nem képeznek, 151. 1. Ha a kereset valamely ingatlan birtok bizonyos hányadrészének átadására irányoztatik: tartozik felperes a tényleges kihasitás mikénti eszközlésére kellő vázrajzot s egyéb adatokat a per során előterjeszteni, ellenesetben csak a tulajdonjog arányának megfelelő alperesseli közös birtoklás rendelhető el; mert a kellő adatok nélkül a kihasitás kérdése a per során meg nem állapíttathatván, a kihasitás mikénti foganatosítása pedig birói ítélet tárgyát képező kérdés lévén, az a végrehajtási eljárásra nem utalható. 2. Valamely birtok időközi haszonvételei mennyiségének megállapítása a végrehajtási eljárásra ugyan nem utalható, de a perben szakértők meghallgatása által tisztába hozható lévén: oly esetben, ha a haszonvételek mennyisége a per során tisztába nem hozatott, nem szükséges e miatt felperest külön perre utasítani, hanem az ítélet erre vonatkozó részének feloldása mellett, a haszonvételek mennyiségének szakértők általi megállapítása s ennek alapján leendő ujabb ítélet hozatala rendelendő el. (1874. augusztus 25-én 6964. sz. alatt.) H. Fr. István felperesnek H. Fr. András elleni örökösödési perében az elsöbiróság kimondotta, hogy a dunafóldvári 191. számú tjkönyvben 194. és 3947. helyr. ingatlanok fele felperest illetvén, tartozik alperes a birói árverésen eladandó 194. helyr. ingatlan vételárainak fele részét, a 3947. helyr. ingatlannak pedig felét természetben alperesnek kiadni, továbbá az ingatlanok fele részének e per kezdetétől szedett s a végrehajtáskor megállapítandó haszonvételeit felperesnek megtéríteni.