Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

60 123. Oly vevőnek, ki az általa megvásárlott birtokra tulajdonjogát be nem kebeleztette, sem a bérlót a vételről kellő uton és módon nem értesítette, a birtok haszonbérlője ellen azon alapon, hogy a haszonbért nem neki, hanem az eladónak fizette ki, keresetjoga azon esetben sincs, ha a haszonbérlő az adásvételi ügylet létrejöttéről tudomással birt. (1874. június 15-én 3881. sz. alatt.) B. István és társa felperesek K. Jakab ellen 240 frt haszonbéri hátralék és járulékai iránt keresetet indítván, alperes azzal védekezett, hogy ö a követelt haszonbért a birtok előbbi tulajdonosának, kivel a szerződést kötötte, fizette le, s miután arról, hogy felperesek e birtokot megvették, annak rendje szerint nem értesíttetett, e fizetést jogosan tehette, s ennélfogva ellene felpereseknek keresetjoguk nincs. Az elsőbiróság főleg ezen oknál fogva felpereseket keresetükkel elutasította. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1873. évi február 4-én 56,676. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatta és alperest 1869. évi január 28-tól 1871. évi január 28. napjáig számított két bérleti évre, évi bér fejében 43 frt 33 '/g kr., és így a két évre összesen 86 frt 66 '/.2 kr., nemkülönben az 1872. évre 30 frt s esedékes kamatai megfizetésére kötelezte; mert az A) alatti, valódiságára nézve nem kifogásolt adásvevési szerződéssel bebizonyult, hogy felperesek a kérdéses „Rozina" nevü irtványföldet megvették és feljogositattak arra, hogy a föld hasznait az adásvevés kötésétől, vagyis 1868. october 10-től kezdve szedjék, minélfogva felperesek mindazon bérszedóshez nyertek jogot, mely ezen adásvevési szerződés kelte után volt fizetendő; minthogy pedig az I) alatti bérszerződés, melynek valódisága a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva lett, tartalma szerint az évi bér minden év június 29-én volt alperes által fizetendő, és igy az 1869. és 1870. évekre fizetendő évi bér, az 1872. évre pedig az I) alatti bórszerződés 5. pontjánál fogva 30 frt csakis az A) alatti adásvevési szerződés kelte után járt le: alperes felperesek javára ezen évekre eső még hátralékos bérfizetésben, nemkülönben a szerződésileg kikötött bérfizetési határnapoktól számítandó 6'/0 kamatokban marasztalandó, és mivel a felperesek jogelődje által szerződésileg két darab föld után kikötött és alperes által kötelezett 65 frtnyi évi bérösszegből a kihallgatott szakértők egyhangú véleménye szerint a „Rozina" nevü földre évi 43 frt 337a kr. esik,