Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XII. folyam (Budapest, 1875)

46 mint akkori telekkönyvi tulajdonostól, következőleg alperesnek neje is a keresed szőlő közös birtoklásában van ; miután ez utóbbit felperes perbe idézni elmulasztotta, ennek mint birtokostársnak meghallgatása nélkül pedig az ő birtokjoga fölött Ítélni nem lehet, másrészt felperes oly térrajzot vagy osztálytervet, melynek alapján felperesnek a kérdéses szőlő feléhezi kizárólagos birtoklási joga megállapítható lenne, nem csatolt : részére a vagyonközösség megszüntetéséig a kereseti szőlő feléhez csak a közös birtoklási jog volt megitélhetö. Nem lehetett figyelembe venni alperesnek azon ellenvetését, hogy a kereseti egész szőlőnek korábban lett eladatásáról felperesnek tudomása volt, mert ezen körülménynek tudása más bizonyítékok hiányában a roszhiszemüséget még meg nem állapitja. 116. A tulajdonjognak lejegyzés utján történt bekebelezését a jelzálogos hitelezi saját jogaira ez által történt sérelem folytán támadván meg felfolyamodással, a felsőbb bíróság nincs jogosítva annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy a tulajdonjog bekebelezése helyesen történt-e? hanem felülvizsgálata csakis azon kérdésre terjedhet, hogy a lejegyzés által okoztatott-c a felfolyamodó jelzálogos hitelezőnek sérelem? (1874. július 6-án 5790. sz. alatt.) B. Sándor és D. Minié házastársak kérvényükben előadták, hogy ők F. Antal ottani lakostól annak a 3675. számú tjkönyvben bekeblezett 3/8 telke után esett s a makói 3967. sz. tjkönyvben foglalt legelő-járandóságot megvették, kérik ennélfogva ezen legelő-járandóságra tulajdonjogukat lejegyzés utján bekebeleztetni. Az elsőbiróság e kérvénynek helyt adva, az emiitett telek utáni legelő-járandósághoz való tulajdonjogot lejegyzés utján B.Sándor és D. Minié részére tehermentesen bekebeleztetni rendelte. J. István makóvárosi polgármester a városi közönség nevében ezen végzés ellen felfolyamodott, mert a tehermentés lejegyzése által a város mint jelzálogos hitelező jogait látta sértve. E felfolyamodvány folytán a pesti kir. ítélőtábla 1873. évi november 3-án 37,063. sz. alatt következő végzést hozott: az elsőbíróság neheztelt végzése, mennyiben a tulajdonjogot kérelmezők javára lejegyzés utján bekebeleztetni rendelte, megváltoztatik és kérelmezők a tulajdonjog bekebelezése iránti kérvényükkel elutasittatnak, mert a makói 3675. sz. tjkönyvben legelő-illetőség