Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)
tán, a felhívott polgármester mint felperes, felhívó fél mint alperes ellen a fenn irt birtokon keresztül a hidról északkeleti irányban a korcsma mellett elvonuló s a hegy szakadásos aljában a Hubert-féle szomszédos birtokhoz vezető ut nyilvános voltának kimondása, állítólag tulajdoni joga elismerése iránt a budai kir. tszék előtt keresetet indított, melyben a nevezett elsőbiróság 7751/1873. sz. a. kelt ítéletével a városi tanács 19,292/1871. sz. határozatában állított azon jogot, mely szerint az alperes emiitett birtokán átvonuló ut, ezen birtokot felperes város javára szolgáló szolgalom gyanánt terhelné, és így azt annak haszonvételétől elvonni nem szabad, továbbá hogy ezen birtokban felperes területéből foglalt részek léteznének, felhívott város közönségére nézve örökre érvénytelennek nyivánitotta; egyszersmind felperest azon keresetével, hogy az emiitett ut nyilvánosnak és az ő tulajdonát képezőnek mondassék ki — elutasította; a pesti kir. ítélőtábla pedig 33,698/1873. sz. a. kelt ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, a m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék, végül az ügyet, tekintettel arra, hogy noha a felhívott városi képviselő, a felhívásnak meg nem felelő keresetet adott be, az alsóbíróságok nemcsak a keresetbeli kérelem felett Ítéltek, hanem a vitatott jogot a kérőre nézve örökre érvénytelennek nyilvánították és tekintettel arra, hogy a mennyiben a keresetnek és az ítéletnek tárgyát nyilvános ut képezi, a polgári bíróság hatósága is kérdésbe jöhetne, a ptrs 297. §. 2. pontja alá vonható semmiségi eset folytán s a 304. §. alkalmazása mellett a semmitöszékhez hivatalból áttette. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, mindkét alsóbiróság ítéletét, valamint az azt megelőzött egész eljárást a ptrs 297. §. 1. s 2. pontja alapján s a 304. §. alkalmazása mellett megsemmisítette, s az 1872. évi 2356. sz. alatt beadott felhívási keresetet felhivónak visszaadatni rendelte; mert felhívó a kérkedést sz. kir. Budaváros tanácsának azon határozatában véli feltalálhatni, melyben a városi tanács mint közigazgatási hatóság kimondotta, hogy a felhívó birtokán átvonuló ut — nyilvános ut; ezen határozat pedig felhívási kereset alapján egyáltalában nem szolgálhat, minthogy annak elhatározása, vájjon valamely ut nyilvános útnak tekinthető-e ? első vonalban a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik, és csak azon esetben, ha a jogorvoslatok közigazgatási uton már kimerittettek, szorgalmazhatja azon fél, ki magát a közigazgatási hatóságok intézkedései által tulajdoni jogában sértve érzi, vélt sérelmei orvoslását az általa megindítandó rendes kereset utján; továbbá mert a ptrs 7. §-ának rendelke-