Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

18 hallgatag beismerte volna ezen alperesek főkötelezettségét, nem ide, hanem az ügy érdeméhez tartozik. A m. kir. Curia, mint semmitőszók, a neheztelt végzést 1 és 2-rendü alperesre, a ptrs. 297- §. 5. pontja alapján megsemmisítette, az eljáró bíróságot ezen alperesek irányában illetékesnek kimondotta, s további szabályszerű eljárásra utasitotta; mert 1-ső és 2-od r. alperes az eljáró biróság illetőségét önként elfogadván, irányukban ezen biróság tekintettel a ptr. 52-ik §-ára illetékessé vált. A 3-ad és 4-edr. alperesre vonatkozólag ellenben a semmiségi panaszt elvetette, mert 3-ad és 4-edr. alperesek illetőségi kifogásukat mindjárt az első tárgyaláskor és pedig nyilatkozatuk kezdetén, az érdembeni védelembe bocsátkozás előtt előadták, s e szerint illetőségi kifogásuk elkésettnek nem tekinthető ; mert továbbá a prts. 32-ik §. a rendes személyi illetőséget szabályozó 30-ik §. kifolyása levőn, csak azon esetekben nyerhet alkalmazást, midőn alperesek személyes illetőségnél fogva valamelyik alperes személyes birósága előtt pereltetnek be, jelen esetben azonban alperesek nem személyes illetőségüknél fogva, hanem a prt. 35-ik §-a alapján, mely a rendkivüli birói illetőséget szabályozza, pereitettek be az eljáró biróság előtt, ezen §. pedig 3-ad és 3-edr. alperes irányában, miután ők a keresetben emiitett dijszerződésben részt nem vettek, alkalmazást nem találhat. 11. A végrehajtási eljárásra nézve a ptrsban foglalt szabályoktól a felek közös akaratával mennyiben lehet eltérésnek helye. (1873. november hó 7-én 12,634. sz. a. hozott határozat.) B. János ügyvéd által képviselt erdélyi kereskedelmi és hitelbank D. Sándor és neje ellen, 1910 frt. és jár. iránt egy köztök létrejött oly értelmű birói egyezség alapján, mely szerint alperesek jogot adtak felperesnek a követelés ki nem fizetése esetében kijelölt ingatlan birtokukat foglalás és becslés nélkül azonnal a Székely Közlönyben leendő egyszeri kihirdetés mellett elárverezni és becsáron alól is az első árverésnél eladni, az árverésnek elrendelését kérte. A marosvásárhelyi kir. tszék, f. évi május 25-én 6898. sz. a. hozott végzéssel, az árverezés iránti kérelemnek helyt nem adott, mert alperesek az A. alatt becsatolt 1873. január 20-án kelt békeegyezmény szerint beleegyeztek abba, hogy a fizetési határnapnak általuk meg