Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XI. folyam (Budapest, 1875)

11 mény, hogy a kérdésben forgó Koppányina dülő, melyben a kőmenynyiség a vasúti pályázat helyreállítása czéljából kiemeltetett, a kisajátitott területben benfoglaltatik; ez mindamellett a per során valamint a hely szinén eszközölt tanúkihallgatás alkalmával kiderittetett, tehát ingyen tartozván adni másodrendű alperes ezen kőmennyiséget, annak megfizetéseért szavatossággal tartozik, annál is inkább, mivel panaszlók másodrendű alperessel korábban kötötték a szerződést a pályatestbe eső kőanyag ingyenes átadása végett mint felperesnővel, s ekként észszeriileg fél sem tehető, hogy később oly kőanyagot felperesnőtől pénzért vettek volna, melynek ingyenes birtokba vétele másodr. alperes részéről nekik már előbb szerződésileg biztosíttatott volna. 2) Semmis az itélet azért is, mert a másodr. alperes által tett birói illetőségi kifogás elvettetett; már pedig a kérdéses kőanyag az eperjes-tarnovi vasúthoz kisajátitott területben kifejtetvén, a kártalanítás azon törvényszékhez tartozik, mely a kisajátítandó ingatlannak birtokbiróságát képezi, az 1868. 55. t. cz. 41 §. szerint. 3) Semmis az itélet azért, mert az idézett §. 1. pontjánál fogva a bíróság nem járt el a törv. rendt. szabályai szerint, mennyiben annak constatálása végett, hogy a kérdésben forgó kőmennyiség csakis a vasúthoz kisajátitott területből nem panaszlók előnyére, hanem hátrányára lett kifejtve, birói szemlét kértek, mely azonban nem rendeltetett meg. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt, a mennyiben az illetékesség és szavatosság kérdésében hozott közbenszóló végzés ellen van irányozva, visszautasította; mert az 1873. január 22-ki tárgyalás alkalmával alperesek maguk érdembeli határozat hozatalát kérték, ez által tehát, valamint az által, hogy az ennek folytán felperes ellen meg nem jelenés miatt hozott itélet kihirdetésekor az illetékesség és szavatosság feletti végzés ellen semmiségi panaszukat a ptrs. 125. §. ellenére be nem jelentették, illetékességi illetőleg szavatossági kifogásoktól elállottaknak tekintendők, s ekként felperes által az érdembeli tárgyalásra nézve eszközölt igazolás s az e felett tartott tárgyalás után hozott itélet alkalmából azon kifogásokra többé visszatérniük nem lehet. A mennyiben pedig a semmiségi panasz a hozott itélet ellen intéztetett, azt elvetette : mert annak megbirálása, váljon a szorgalmazott szakértői szemle az ügy alapos eldöntésére szükséges-e? jelen ügy érdemének