Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

54 Ítélethozatalra utasitja, ezen eljárása szabálytalannak nem tekinthető. (Dtár V. f. 452.) A ptr. 118. §-sa alapján birságban való elmarasztalás nem végzés által, hanem itéletileg mondandó ki. (Dtár IX. f. 627.) Alperesnek helytelen képviselet mellett történt perbeidéztetése esetében nem a kereset Ítélettel való elutasításának, hanem az eljárás végzésileg leendő beállításának van helye. (Dtár IX. f 630.) Tekintve, hogy a ptr. 246. §. szerint a per érdeme ítélet, minden más kérdés pedig végzés által döntendő el, felhívási kereset felett, a ptr. 517. §-a esetében, a kérdés alatti jogot a felhívottra nézve érvénytelennek nyilvánító, s ekként az ügy érdemében hozottnak tekintendő határozat ítélet alakjában mondandó ki. (Dtár IX. f. 668.)* Az esetben, ha felperes keresetétől a főügyre nézve eláll, de a költségek tekintetében azt fentartja, az ezek iránti határozat Ítélet alakjában hozandó meg. (Dtár IX. f. 673.) Midőn a kereset a ptr. 12. §-a alapján az okból utasittatik vissza, mert azt más bíróságnál folyamatban levő tárgyalásnak kell megelőznie, a visszautasító határozat végzés alakjában hozandó meg. (Dtár X. f. 680.) A perújítás kérdése az esetben is, ha a perújításnak helye nem adatik, ítélet által döntendő el. (Dtar X. f. 685.)* Tekintve, hogy a ptrs 320. §-a szerint, a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyalandó és eldöntendő, következve a felett, mint az ujitott per érdemének egyik része felett, minden esetben csak itélet alakjában lehet határozni: ennélfogva oly esetben is, ha a kir. tábla az elsőbiróságnak a perujitási kérelmet megtagadó Ítélete megváltoztatásával a perújításnak helyt ad, s az elsőbiróságot az ujitott per érdemének eldöntésére utasitja : ebbeli határozatát nem végzés, hanem itélet alakjában tartozik meghozni.'"" (Dtár X. f. 722.) 247. §. A határozat indokolása. A p. t. r. 297. §. 10. pontja értelmében semmiségi eset forog fenn, ha a biró ugyanazon egy ügyben valamely előbb hozott, de felsőbiróságilag megsemmisített határozatát az elrendelt kiegészités után is fenntartandónak találva, az ujabb határozat hozatalakor a helyett, hogy határozatát egész lényegében önállóan kifejtené, abban a lényeges pontokra nézve egyszerűen csak azon elöbbeni határozatára hivatkozik. (Dtár I. f. e. k. 20.) (I. és II. u. k. 16.)* Az oly másodbirósági határozat, mely az elsőbirósági határozatot minden indokolás nélkül helybenhagyja, szabálytalan ugyan, de nem semmis. (Dtár III. f 307.) 249. §. A határozat terjedelme. Több fel perestársnak a perköltségek fizetésében lett elmarasztalásakor, egyetemleges fizetési kötelezettség csak azon esetben létezik, ha