Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

34 megidézett félnek vagy annak kézbesíthető, ki az első végzések elfogadására felhatalmazva van (p- t. r. 259. §.), ellenkezőleg irányában a 111. §. következményei nem alkalmazhatók. (Dtár L f. e. k. 53.) (I. és II. f. u. k. 41.) Tekintve hogy a ptrs 83. §-ban foglalt jogkövetkezmény nem a tárgyalás folyamában felmerült tényekre, hanem a perbe idéző első végzésre vonatkozik ; tekintve továbbá, hogy a személyes megjelenésre idézett félnek elmaradása a már korábban előterjesztett védelmet el nem enyésztetheti: az ily elmaradás nem a ptrs 111. §-a alkalmazását, hanem az ügy állása szerinti határozathozatalt vonja maga után.'"' (Dtár X. 721.) 84. §. Kép viselet. Oly női személy, ki élete 16-ik évét már betöltötte és saját üzlettel bir, önképviseletre jogosított. (Dtár I. f. e. k. 32.)* (I. és II. u. k. 25.) Azon általános szabály alól, hogy a törvényben különösen meghatározott eseten kívül meghatalmazás nélkül más helyett kötelező Ígéretet senki sem tehet, a férj sincs kivéve neje jogügyleteire nézve. (Dtár I. f. e. k. 65.) (I. és II. f. u. k. 51.) A pesti kir. tábla területén, a férj külön meghatalmazás nélkül nejét peres ügyekben nem képviselheti. (Dtár II. f. e. k. 188.)* (I. és II. f. u. k. 140.) Becsületsértési perekben a gyámság alatt levő törvényes korúak, felperesekként saját személyükben is felléphetnek. (Dtár III. f. 313.) Azon esetben, midőn a férj és neje vannak perbe idézve, a m.-vásárhelyi királyi ítélőtábla területén is, a nő a tárgyalásra, illetőleg perfelvételre szabályszerűen megidézettnek nem tekinthető, ha részére az idéző végzés a ptr. 259. §-nak megfelelőleg külön nem kézbesittetett. (Dtár III. f. 326.)* A gyámtárs a m.-vásárhelyi kir. Ítélőtábla területén csak akkor képviselheti önállólag a kiskorút, ha a vagyon kezelése reá bizatott. (Dtár IV. f. 341.) A házasságon kívül nemzett gyermek anyja, annak törvényes és természetes gyámja. (Dtár IV. f. 397.) Atyaság elismerése s az abból folyó kötelezettségek teljesítése iránt indított, ugy a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási keresetnél, a törvényes kort elért kiskorú felperesként saját személyében is felléphet, ha atyai vagy gyámi hatalom alatt nem áll, vagy saját keresettel bir (Dtár VI. f. 484.)* Oly esetben, midőn a kiskorú és gyámja érdekei a per tárgyára nézve egymással ellentétben állnak, a kiskorú a perben nem gyámja, hanem külön ügygondnok által képviselendő; ellenkező eljárás semmis. (Dtár VI. f. 510.) Tekintve, hogy a közgyámok rendszerint, s a mennyiben e részben az 1870. XLII. tcz. 10. §-a alapján eltérő gyakorlat vagy szabályrendelet nem létezik, az illető községek árvatárának számadás és felelősség