Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

176 nézve az újított perben történt nyilatkozat alapján döntendő el. (Dtár IX. f. 230.), c) pont. Perújításra nem elegendő, hogy az anyaperben nem használt uj okmányok mutattassanak be; hanem az is megkivántatik, hogy ezek lényegileg a per érdemére vonatkozzanak, s azon körülmény, hogy az okmányok e minőséggel birnak-e ? már a perújítás megengedésének kérdésénél megbírálandó. Ha a perújításnak nem adatik hely, az ügy érdemébeni ítélethozatal szükségessége önkényt elenyészik (Dtár V. f. 42.) A perújítás megengedése kérdésénél nemcsak az vizsgálandó, ha vájjon az anyaperben nem használt uj okmányok alapján kéretik-e a perújítás, hanem az is, hogy ez okmányok lényegileg a per tárgyára vonatkoznak-e? mert e két körülmény együttvéve képezi a perújítás megengedésének mellőzhetlen feltételét. (Dtár X. f. 260.) HETEDIK CZIM. A biztosítási intézkedésekről. I. FEJEZET. Zárlat. A zárlat megszüntetése. 336. §. Azon körülmény, hogy a zárlat a telekkönyvi hatóság által rendeltetett el, annak feloldására még magában véve indokul nem szolgál. (Dtár VIII. f. 167.) II. FEJEZET. Biztosítás. A biztosítás esetei. 338. §. A követelés veszélyezettnek tekintendő és az elrendelt biztosítás fentartandó, ha a panaszlott vagyona több bekeblezésekk<4 van terhelve s ellene végrehajtások intéztettek, habár az, hogy a terhek a vagyon értékét túlhaladják, biztosítást kérő által a kifogásokra kitűzött tárgyalásnál, panaszlott e részbeni ellenmondása ellenére, be nem igazoltatott is. (Dtár VIII f. 191.)