Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

150 h) Letétezési szerződés. Őrizet végett átvett és harmadik személyek által erőszakosan tulajdonított tárgyak értékének megtéritése alól az őrizetet elvállaló fél, még ha az őrizést minden dij nélkül vállalta is el, csak azon esetben menthető fel, ha azt, hogy e tárgyak tőle általa meg nem gátolható erőszak alkalmazása mellett raboltattak el, bebizonyítja. — Ha ezen tárgyak értékére nézve a felek között vita forog fenn, felperesnek a kár összegére nézve becslő eskü ítélendő. (Dtár. IX. f. 214.) i) Életjáradéki szerződés. Midőn életjáradéki szerződésben az egész évre kötelezett életjáradék bizonyos meghatározott napon való utólagos kiszolgáltatása van kikötve, az életjáradék kiszolgáltatására kötelezett fél azon esetben is, ha a jogosított az életjáradék kiszolgáltatására kitűzött határnap előtt meghal, köteles az életjáradéknak az évnek a halálozás nap előtt lefolyt részére esendő aránylagos részletét a jogosított örököseinek kiadni. (Dtár. X. f. 309.) k) Kezesség. A kezességi kötelezettség megszűnik: ha a követelés lejártakor a hitelező az egyenes adósnak fizetési halasztást enged a helyett, hogy azt a kezesek sürgetése folytán perbe idéztetné, és bebizonyittatik, hogy az egyenes adós csak az engedett halasztás, s tekintve a kezeseknek az ellene eszközlendő törvényes lépések megindítása iránt történt szorgalmazása folytán lett fizetésképtelen. (Dtár. X. f. 303.) 1) Tiltott cselekményekből származó kötelmek. Becsületsértés. Valamely perbeszédben elkövetett sértés ugyanazon perben levén megtorlandó, az külön becsületsértési kereset tárgyát nem képezheti. (Dtár. IV. f. 17.) Bíróság vagy hatóság előtt történt feljelentések ugyan nem képezik a becsületsértés tényálladékát; de ha a feljelentő ezen feljelentésén kívül az illetőt, habár ugyanazon váddal, melyet ellene feljelentett, nyilvánosan illette, ezen utóbbi tény folytán becsületsértésben marasztalandó. (Dtár. VI. f. 79.) Becsületsértési perben, a sértő családjának valamely tagjaira mondott viszonsértés is beszámitás tárgyát képezvén ; ily esetben felperes becsületsértési keresete elutasítandó. (Dtár. VII. f- 106.) Levelezés utján történt becsületsértések azon esetben is kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintendők, ha az egyik részrőli sértés nyílt levelezési lapon, a másik részről pedig zárt levélben követtetett el. (Dtár. IX. f. 228.)