Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

142 Ha valamely ingatlan vagyon tulajdonjoga megítéltetik, az időközi haszonvételek iránti keresetével azonban felperes elutasittatik, mégis tartozik azon haszonvételeket, melyeket a birtok átadását elrendelő itélet hozatala után a birtok tettleges átadásáig beszedett, megtéríteni. (Dtár. IX. f. 215.) A haszonvételek minősége és mennyisége részletesen be nem igazoltatván, a szokásos évi haszonbér veendő a kártéritési összeg meghatározásának alapjául. (Dtár. IX. f. 215.) A tulajdonjogi bekeblezés eredeti érvénytelenség miatt megtámadható, ha bebizonyittatik, hogy az adásvételi szerződésbe valamely birtokrész helyrajzi száma helytelenül Íratott be és nem az, hanem más részlet képezte az eladás tárgyát. (Dtár. IX. f. 218.) Azon körülmény, hogy valamely fél oly birtokot vett meg, melyről tudta, hogy annak tulajdonosa erre vonatkozó tulajdonjogát már másra ruházta át, a roszhiszemüséget magában véve még meg nem állapitja és csupán ezen indoknál fogva a bekeblezés eredeti érvénytelenség miatt, meg nem támadható. (Dtár. IX. f. 218.) Az osztoztató birósági itélet, mely szerint valamely ingatlan birtok megítéltetik s átadatik, nem bir azon tényleges birtokosok ellen, kiknek közbejötte nélkül az osztoztató biróság eljár, oly jogkövetkezménynyel, hogy azok az általuk elvetett termést learatni s behordani jogositva nem lennének, s illetőleg mennyiben azt elhordták, árát megtéríteni tartoznának. (Dtár. IX. f. 247.) Az anya, mint kiskorú gyermekei s férje örököseinek gyámja idéztetvén perbe, azon körülmény, hogy a kiskorú örökösök nincsenek névszerint megnevezve, a kereset elutasítására indokul nem szolgál. Ingatlanság eladására létrejött szóbeli szerződés alapján, ha ezen szerződés megkötése kellőleg beigazoltatik, nem kívántatik meg, hogy a kereset első sorban oda irányoztassék, hogy alperes a telekkönyvi bekebelezés eszközlése végett írásbeli szerződést tartozzék kiállítani, hanem a kereset egyenesen a tulajdonjog megítélésére és arra is irányozható, hogy alperes a tulajdonjognak felperes részére leendő bekebelezését tűrni tartozzék. (Dtár. X. f. 248.) Az 1848. év előtt szerzett birtok iránt inditandó tulajdonkeresetnél sem elegendő a tényleges birtoklás beigazolása, hanem a birtokszerzés czíme is igazolandó. — 1836. előtt a földesúr jóváhagyása nélkül a volt jobbágyok által kötött adásvevési szerződés a birtokszerzés érvényes cziméül nem tekinthető. (Dtár. X. 264.) Két telek határvonalán álló fatörzs ágastól a két szomszédos telek birtokosának közös tulajdonát képezvén, ha az kivágatik, értéke a két fél között egyenlő arányban osztandó fel. (Dtár. X. f. 273.) Azon körülmény, hogy valamely ingatlanság megvevője tudomásával birt annak, hogy e birtok már előbb másnak adatott el, a későbbi vevő roszhiszemüségét még meg nem állapítván, ha az a tulajdonjog bekeblezésénél a korábbi vevőt megelőzi s illetőleg a telekkönyvi tulajdonjogot ő szerzi meg, e tulajdonjoga az előbbi vevő által a birtokszerzés roszhiszemüsége alapján meg nem támadható. (Dtár. X. f 279.)