Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. X. folyam (Budapest, 1874)

135 kivül létezhető vagyona elleni személyes kereset megindítását megengedi ; tekintve továbbá, miszerint az elrendelt csőd, az annak tartama alatt is szerződési képességét el nem vesztett, bukottnak nem személyes jogaira, hanem tisztán vagyoni állapotára vonatkozik: a marosvásárhelyi kir. tábla területén a ptr életbelépte után is a bukottnak netán csődönkivüli vagyona vagy személyes keresménye ellen irányzott kereset indithatására nézve törvényes akadály fenn nem forog. (Dtár VIII. f 598.)* 113. §. A csőd kiütése előtt nyert végrehajtási zálogjog alapján, a m.-vásárhelyi kir. tábla területén is, a végrehajtás a csődön kivül tovább folytatható (Dtár VIII. f. 563.)* Külföldön nyitott csőd hatálya. A peres fél az ellene külföldön megnyitott csőd következtében csak azon vagyonára nézve tekintendő gondnokság alatt állónak, s a perben önképviseletre jogositlannak, a mely csődtömegéhez foglaltatott. (Dtár X. f. 726.) H) A bírósági végrehajtókra vonatkozó 1871. évi Ll. tczikk 14. és 17. §-a úgy az 1872. évi jan. 26-ki igazságügymin. utasítás 16, 22 és 54 §§-ai. (Perorvoslat a dijaik iránt kelt fizetési meghagyás, végrehajtási végzés ellen, a végrehajtó helyettesitése, érdekeltsége, árverés elrendelésére jogosultsága.) A birósági végrehajtó dijaira vonatkozó fizetési meghagyás nem a ptr. szabályain, hanem később alkotott törvényen alapulván, miután abban intézkedés téve nincs, hogy az ily meghagyásból eredhető sérelmek a ptrban körvonalozott felebbvitel utján orvosolhatók lennének, az ily határozatok semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik, hanem az azok által netán okozott károk megtéritése esetleg a birósági felelősségről szóló törvényben előirt eljárás utján keresendő. (Dtár VII. f. 558.)* Tekintve, hogy az 1872. évi jan. 29-én 3564. sz. a. kelt m. k. igm. rendelet 16. §-a értelmében, a végrehajtói teendőkkel a biróság segédszemélyzetének valamely tagja egyedül csak helyettesitőleg a törvényszék elnöke által és csak az esetben bizható meg, midőn az illető birósági végrehajtó szabadsággal eltávozott, vagy beteg: a kiküldő biró személyes felelősségével járó szabálytalanságot képez, ha a jelzett eseteken kivül a biróság kezelési személyzetének valamelyik tagja, a törvény szerint a birói végrehajtókra bizott teendőkre nézve kiküldöttül alkalmaztatik. (Dtár VII. f. 566.)*