Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

48 végzésével, illetéktelenségét kijeleDté, mert alperes E. József Székesfehérváron állandóul lakik, őt akarata ellen ezen személyes keresetben saját biróságától elvonni nem lehet, mert ennek kiskorú fia E. Jenő hasonlókép ezen biróság területén kivül lakik, és saját rendelkezése alatt álló vagyonnal nem birván A. alatti kötelezője, hol fizetés helyéül Pozsonyt tüzé ki, semmis, minthogy gyámhatóságilag helyben hagyva nincs, mert felperes jelen keresetével E. József alperest nem mint kiskorú fiának E. Jenőnek képviselőjét, hanem mint az utóbbi által 1872. évi aug. 17-én felperes részére 157 ft 90 krról kiállított törvénybeli kötelezettsége átvállalóját idézvén perbe, ki nem mutatta azt, vájjon alperes a felperes tetszése szerint választandó biróságnak magát alá vetette, vagy hogy állitólagos elvállalt kötelezettségét fia helyett Pozsonyban teíjesiteni tartozna, mert felperesileg kért J. Borbála és J. Emma tanuknak kihallgatása ugy megajánlott póts főesküje nem az illetékességi kérdés elintézése czéljából, hanem csakis az ügy érdemének megbirálására hozatott, illetőleg hozattathatott fel, és mert alperes az illetékességi kifogást mindjárt a tárgyalás kezdetén megtette illetőleg ennek megtehetését első megjelenésekor 1872. évi decz. 24-én magának fentartotta és felperesnek azon ellenvetése, miszerint alperes 1872. évi decz. 24-ik halasztáskor fentartott birói illetőség elleni kifogását az 1873. évi jan. 14-ki és jan. 31-ki halasztások alkalmával nem ismételte s ezért a jelenlegi tárgyalás kezdetén tett illetékességi kifogása törvényes időben tettnek nem lenne tekinthető elvetendő volt, minthogy az 1872. decz. 24-ki jegyzőkönyv tanúsága szerint, alperes mindjárt az első megjelenésnél és az ügy első elhalasztásánál minden kifogásait ideértve tehát a birói illetőség elleni kifogását is fentartotta. Ezen értelemben volt tehát a felek egyetértésével 1873. évi jan. 14-én és 1873. jan. 31-én eszközlött 2. és 3-ik halasztás is veendő, annyival is inkább, mert a ptr. 97. §-a a birói illetőségi kifogást a tárgyalás kezdetén rendeli megtenni. Az 1873. jan. 14-ki és jan. 31-ki egyszerű halasztásokkal pedig a tulajdonképi tárgyalás megkezdettnek nem tekintethetik. Ezen végzés ellen felperes f. év márcz. 26-án 3264. sz. a. semmiségi panaszt adott be, mert a nevezett biróság a kereset inditása után csak 5 hónappal a tárgyalási határnapnak négyszeri elhalasztása után szállította le az illetőséget, melyre nézve érdembeni tárgyalást meg sem kellett volna engednie, hanem