Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

46 A magy. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette, s az ítélet elleni felebbezés folytán az iratokat a másodbirósághoz átküldetni rendelte. Mert először az, hogy a birói illetőséget megállapító végzés indokai nélkül hirdettetett ki, s az indokok később foglaltattak irásba és hirdettettek ki, lényeges alaki törvénysértés nem képez a fődolog az lévén ha vájjon az eljáró biróság valóban illetékes-e vagy sem? e tekintetben pedig a semmiségi panasz alaptalan azért, mivel alperes a ptr. 97. §. szerint tárgyalás kezdetén tartozik a birói illetőség elleni kifogását megtenni; a jelen esetben alperes a tárgyalás kezdetén egyedül azon alapon emelt kifogást a biróság illetősége ellen, mintha a B. alatti pótszerződés r) pontjánál fogva ezen ügyben a pesti tőzsdebiróság volna illetékes, kifogásainak többi indokait pedig, még csak azután hozta fel, mikor már a biróság illetékességét megállapította, ezen érveket tehát a ptr. 97. 98. §§-ai szerint figyelembe venni nem lehet, a mi pedig a törvényes időben érvényesített kifogásai alapot illeti, ezt az olsőbiróság helyesen vetette el azért, mivel a B. alatti pótszerződés r) pontjával annak későbbi s) pontja ellentétben van, s azért azt, hogy ezen ügyre nézve a tőzsdebiróság, melynek ügyköréhez hasonnemü ügyek rendszerint nem tartoznak lett volna szerződésileg kikötve, a B. alatti pótszerződésből minden kétséget kizárólag következtetni nem lehetvén, felperes a rendes polgári biróság előtt keresetét helyesen indította. Mert 2-szor alperes a szemlét rendelő végzést köszönettel fogadván a miatt, hogy a szakértők nem a per birájánál tartott tárgyalás alkalmával hozattak javaslatba, hogy felperes és a biróság csak egy-egy szakértőt neveztek, s hogy a birósági szakértőt nem a pénzbirája, hanem a szemle teljesítése végett megkeresett biróság nevezte ki, semmiségi panaszszal nem élhet, mivel ezen intézkedések részint a jogerőre emelkedett végzésen alakulnak, részint azzal nem ellenkeznek, a szemle ellen felhozott többi panasz pontok közül pedig az hogy a szakértők lelete nem a jegyzőkönyvbe iktattatott, alaptalan azért mivel a ptr. 121. §. csak csekélyebb fontosságú ügyekre nézve nyerhet alkalmazást a jelen esetben azonban a szakértők lelete több évekre terjedő munkálat, melyet rövidlegesen a tárgyalási jegyzőkönyvbe fölvonni csak az alaposság rovására lehetett volna, továbbá azon panasz pont, hogy a perbirája Ítéletet hozott, mielőtt a szakértők személye véleménye és a szemle foganato-