Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

24 1873. febr. 20-án 258. ez. a. végrehajtási kérvényt adott be, felhozván, hogy alperes csak 25 í'tot fizetett le, ellenben a megkövetés kötelezettségének ez ideig eleget nem tett, ez okból erro őt 8 nap, különbeni végrehajtás terhe alatt 100 ft birság fizetés mellett szorítani kérte, egyúttal a felmerülendő költségeinek megállapitását is kérvén. Az elsőbiróság ezen kérelemnek az 1873. febr. 22-én 258. sz. a. kelt végzéssel helyt nem adott, mely végzés ellen felperes semmiségi panaszszal élt, mivel a ptr. 385. §. fenforgó esetben teljes alkalmaztatást nyer, mivel a megkövetés is az egyezség tartalmát képezvén, mint jogérvényes egyezség egész tartalmára nézve végrehajtható; végül mivel, ámbár az egyezségben a megkövetési kötelezettség teljesitése külön kiszabott birság súlyához nem köttetett,a ptr. 385. §. szelleméből kiindulva a végrehajtási végzésben kell gondoskodni, hogy a pénzbüntetés bíróilag pótoltaesék, hogy hazánkban a személyiség sértése tekintetében a törvények hiányai mellett, a végzés annál sérelmesebb, mert felperes ezen felfogás mellett elégtételt épen nem nyer. A m. kir. Curia, mint semmitőszék, a semmiségi panaszt elvetette; mert a ptr. 385. §. rendeletéből kifolyólag, birói ítélet és ezzel egyhatályu peregyezség tárgyát csak oly kötelezettség képezheti, melynek teljesítésére az alperes az idézett §-ban előirt mód szerint végrehajtás utján szorítható, a végrehajtás tárgyává tett, alperes által teljesítendő megkövetés ily kötelezettségnek nem tekintethetik, a pénzbüntetés mint szorító eszköz az idézett §. értelmében csak ugy jöhetne alkalmazásba, ha a megkövetés mint egyéb és mások által teljesíthető kötelezettség alperes költségére harmadik személy által is foganatba vétethetnék, mi pedig a személyes bántalom megkövetésének eszméjével ellentétben van.