Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

223 Lap beadása után, habár a kitűzött tárgyalást megelőzőleg beadott igazolási kereset a törlés elrendelését nem akadályozza . . 144 222. Gyámhatóság által elrendelt nyilvános árverés esetén, a vevő az általa megvett birtokra tulajdonjogának bekebelezését, az árverést foganatositó biróság közbenjöttének mellőztével, a telekkönyvi hatóságnál közvetlenül is kérelmezheti .... 147 226. Törlési keresetet indithatnak oly egyének is, kik előbb telek könyvileg kitüntetve nem voltak, ha azok a telekkönyvileg érdekelt fél örökösei vagy jogutódjai és a bekeblezés által jogaikban sértve érzik magukat 155 227. Valamely telekkönyvi birtoktest egyes részének lejegyzése esetén a jelzálogos hitelezőknek a telekkönyvi rend. 56. §. d) pontja értelmében történt meghallgatása után, a biróság csak is arra nézve határozhat, ha váljon a lejegyzésből a terhek átvitele mellett is, nem származik e sérelem a bekeblezett hitelezőkre. Tehermentes lejegyzés azonban a jelzálogos hitelezőknek beleegyezése nélkül a biróság által nem rendelhető el 156 248. Azon körülmény, hogy valamely ingatlan megvevöje tudomással birt arról, hogy az adásvétel tárgyát képező birtok már előbb másnak adatott el, még magában véve a roszhiszemüséget meg nem állapitja. A tulajdonostárs beleegyezése nélkül történt bejegyzés az ily módon eszközlött bekebelezésnek eredeti érvénytelenség miatti megtámadására kellő indokul szolgál 195