Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

146 rend. 102. §-a első bekezdése szerint a kincstár, árva, gondnokság alatti vagy más birói felügyelet alatt álló személyek követelésének a 93. §. értelmében eszközlött előjegyzése rendesen azon hatóság jogerejü határozata által igazoltatik, mely a követelés feletti ítélethozatalra hivatva van, — miután mégis a telekkönyvi rend. hivatkozott 102. §-ának második bekezdése szerint az esetben, ha a 93. §. értelmében kieszközlött előjegyzés oly minőségű, hogy az keresettel igazolandó, az ily előjegyzések tekintetében is, a 95—100. §§. határozatai szolgálnak zsinórmértékül ; tekintve, hogy a zálogjogilag előjegyzett s jelenleg törültetni kért követelés épen oly természetű, mely csak keresettel igazolható, mit felfolyamodó tiszti ügyész is azzal, hogy a tárgyaláskor a kérdéses keresetet bemutatta, elismert; ily esetben pedig, ha az előjegyzés kitörlése az igazolás elmulasztása indokából kéretik az előjegyzést kérő (itt az árvaszéki tiszti ügyész) köteles kimutatni, hogy az igazolási határidő fentartatott, vagy hogy a kereset kellő időben nyújtatott be, ellenkező esetben az előjegyzés kitörlése, minden korábbi halasztás nélkül megengedendő; miután a megtartott tárgyalásnál az árvaszéki ügyész azt, hogy az igazolási határidőt a törlési kérvény benyújtásáig fentartotta volna, nem is állitotta, — a •/. alatti igazolási keresetét pedig a törlési kérvénynek 1871. évi jul. 13-án lett benyújtása után csak 1872. évi jun. 4-én és igy elkésve nyújtotta be, következőleg azzal az igazolási határidő fentartottnak törvényszerüleg nem vétethetik. A pesti kir. Ítélőtáblának fenti keletű és számú végzése megváltoztatik és az eljáró első folyamodási tszék végzése hagyatik helyben.