Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. IX. folyam (Budapest, 1873)

127 214. Őrizet végett átvett és harmadik személyek által erőszakosan eltulajdonított tárgyak értékének megtérítése alól az örizetet elvállaló fél, még ha az őrzést minden díj nélkül vállalta is el, csak azon esetben menthető fel, ha azt, hogy e tárgyak tőle általa meg nem gátolható erőszak alkalmazása mellett raboltattak el, bebizonyítja. — Ha ezen tárgyak értékére nézve a felek között vita forog fenn, felperesnek a kár összegére nézve becslő eskü ítélendő. (1873. febr. hó 17-én 1405. sz. a.) H. Albert felperes özv. Sz. Imréné ellen indított keresetében előadta: miszerint 1872. év tavaszán alperesnőnek egy 100 frton vett téli bundát és egy 120 frtos asztrakán prémes budát adott át őrizet végett, melyeket alperes sem visszaadni. Bem árukat megtéríteni nem akarja. Kéri alperesnőt az érintett ruhanemüek visszaadására vagy azoknak 220 frtnyi árának megtérítésére kötelezni. A tárgyaláskor alperesnő elismerte, hogy a kérdéses ruhanemük neki őrizet végett átadattak, de állítja, hogy azokat egy éjjel alperesnő több holmijával együtt tőle elrabolták ; mivel erről alperesnő nem tehet, e véletlen eset őt mint őrzőt nem is terhelheti. — Az áruk értékére nézve pedig tagadja, hogy azok annyit értek volna, mint felperes előadja; mert azok sokkal régibb idő óta vannak használatba, semhogy azok értéke követelhető lenne. A tárgyalás, befejezte után az elsőbiróság felperest keresetével elutasította; mert: jóllehet alperes beismeri, hogy felperesnek a keresetbe vett ruhaneműit nyári őrzés, illetőleg a molytóli megoltalmazás végett átvette, mindazonáltal annak megtérítésére nem kötelezhető, mert felperes maga is beismeri, de különben is köztudomású dolog, miszerint alperes megraboltatván, tőle felperes ruhaneműi, de sőt sajátjai is eltulajdonittattak, — mert felperes maga sem állítja, hogy ezen káreset alperesnek