Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

91 A pesti kir. ítélőtábla azonban 1870. évi június 10. 1033. sz. a. hozott Ítéletével, a pesti kir. Ítélőtábla ítéletét megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította ; mert: a per során azon körülmény, hogy a kereseti vagyon R. Mojszára nem apai ágon maradt, hanem saját szerzeménye volt, ki azt fiának hagyván, ennek és leszármazó örökösök nélküli elhunytával, azokban alperesnő, mint anya, felpereseket, mint oldalrokonokat megelőzi. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék a pesti .kir. Ítélőtábla ítéletét helybenhagyta; mert: felperesek maguk is beismerik, miszerint a kereseti vagyon R. Mojsza szerzeménye, és nem ennek felperesekkel közös atyjától öröklött vagyon volt, hogy tehát az érintett vagyon R. Pável örökhagyóra nevezett atyjától származott; az ily természetű vagyonban pedig az ideigl. tk. szabályok 12. §-a szerint felperesnő, mint az örökhagyó életben levő szülője, mint a nagyapáról származott oldalrokonokat az örökösödésben megelőzi. 151. Az ősiségi nyiltparancsnak a jogok elenyésztére vonatkozó szabályai oly esetben nem alkalmazhatók: midőn akkor, mikor a jog a fentebbi rendelet szerint már elenyészett volna, a másik fél annak fenállását az által, hogy a zálog visszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésébe beleegyezett, elismerte. (1872. nov. 4-én 8269. sz. a.) H. Ignácz és Gyula felperesek, mint gr. W. Lajos jogutódjai, S. Ignáczné ellen 50 hold birói zálogkép kiadása iránt indított perében, alperesnő a felperesi kereset ellen beadott ellenbeszédében előadta, hogy felperesek jogelődje az 1843-ik évben birói zálogba vett birtokot 1847. évben alperesnőnek átadván, felperesek jogelődje alperesnő ellen tartozott volna az ősiségi nyiltparancs 24. §-a értelmében, az átalános polg. törvk. életbelépte után egy év alatt fellépni, mit elmulasztván, felperesek elmozditandók.