Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

149. A végrendelet érvényedre kellő tanuk számára nézve, tekintet nélkül a végrendelkező polgári állapotára, a végrendelkezés helyén divó szokás szolgál irányadóul. (1872. nov. 13. 8161. sz. a.) M. J ános és érdektársainak M. Krisztina elleni örökösödési perében alperesnek végrendelet alapján követelt örökjoga, több a keresetben az örökjog ellen felhozott körülményeken kivül, a végrendelet külkellékeit illetőleg kiválólag arra volt alapítva, hogy a végrendelet csak két tanú által van ellőttemezve, holott hazai törvényeink szerint a városi polgároknak oly végrendeletei, melyek csak két tanú által előttemezvék, érvényeseknek nem tekinthetők. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasitotta, a végrendelet külkellékeit illetőleg azon indoknál fogva, mert: az az országbírói értekezlet által megállapított ideigl. törvkezési szabályok I. 5. §. az azelőtt fenállott magyar törvények által a végrendelkező polgári állapotára fektetett különbözeteket megszüntetvén, s a helybeli szokásokra állapított végrendeleteket mindenkire kiterjesztvén, a jelen kereset alá vett vagyonokat tárgyazó, a régi törvények szerint a jobbágyok végrendeletére elegendőkét tanú által aláirt végrendelet külkellékek szempontjából annál is inkább érvényesnek volt tekintendő, mert: felperesek azt, hogy a végrendelkezés helyén — Pápán — 3 végrendeleti tanú használata lett volna szokásban, be nem igazolták. A pesti kir. ítélőtábla azonban 1872. é. ápril 16-án 7038. sz. alatt hozott ítéletével a végrendeletet külkellékek miatt érvénytelennek nyilvánitotta;