Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

161 jött bérleti szerződést felbontani s alperest az általa birt lakásnak 8 nap alatt leendő kiüritésére kötelezni, mert alperes a nov. 1-én lejárt bérleti részletet le nem fizette. Alperes ennek ellenében előadta, hogy felperesnek a bér nem fizetése indokából nem a bérszerződés megszűnte, hanem legfeljebb annak teljesitése iránt lehetne joga pert kezdeni, ha ugyan alperes a bérfizetés elmulasztása által szerződésszerű kötelességét nem teljesitette volna, mely eset azonban fen nem forog, mert ő a bérösszeget miután azt nov. 4-én felperes el nem fogadta, nov. 5-én a biztosításra kiküldött végrehajtó kezeihez kamat és költségekkel együtt lefizetvén, szerződésszerű kötelezettségének a kereset beadása előtt eleget tett. A tárgyalás befejezte után az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, a pesti királyi Ítélőtábla pedig 1872-ik évi decz. 4-én 43,698. sz. a. az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta ; mert alperest azon teljesen bebizonyított körülménynyel szemben, hogy az 1872. évi nov. 1-én lejárt 285 ft bérösszeget már nov. 5-én kamat és költségekkel együtt 294 ft 58 krban birói kézhez letéteményezte, oly késedelmes fizetőnek, ki ellen felperes törvény szerint a bérszerződés korábbi megszüntetését követelhetné, tekintem nem lehet. A m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával L. József, mint bérbeadó és Sch. Albert, mint bérbevevő között létrejött szerződés felbontottnak nyilvánittatik s tartozik alperes a bérbevett helyiséget 1873. évi május 1-én odahagyni és kiüríteni különbeni végrehajtás terhe mellett. — A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek; mert alperes ellenbeszédében önmaga beismerte, hogy a mult évi nov. 1-én esedékes 1/4 évi lakbért kellő időben nem fizette le s a fizetést nov. 5-én csak akkor teljesitette, midőn tudomására jutott, hogy ellene biztosítási végrehajtás kéretett, sőt foganatosíttatott is; minthogy pedig az 1802. évi 22. tczikk szerint, a bérleti feltételek meg nem tartása miatt a bérlettől való kimozditás önhatalmilag is eszközöltethetett s az ilyképen kimozditott bérlő visszahelyezési keresettel nem élhetett; minthogy továbbá a fent idézett tczikk a polg. tk. rendts 93. §. c) pontja által csak alaki tekintetben és annyiban módosittatik, hogy a bérbeadó kimozditási jogát nem önhatalmilag, hanem Döntvénytár. Vni. ^