Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

159 meg volt alperes irányában állapítandó s alperes, illetve annak önkényt perbe állott fia, B. János felperes közös birtoklásának eltűrésére kötelezendő; mert alperes viszválaszában határozot­tan beismerte, hogy a felperes által követelt anyai hagyaték a nagy-chlivényi 15. számú telekjkönyvben foglalt s alperes ne­vére vezetett 6/8 telek fele részével azonos, az alperes által be­ügyelt 3. szám alatti tárgyalási jegyzőkönyvből pedig kitűnik, hogy felperes anyja végrendelet nélkül s négy gyermek hátra­hagyásával elhalálozván, a törvényes öröklés szerint a hagya­ték y4 része szállt felperesre. Alperesnek a p. törvk. rendt. 580. és 581. §-aiból meritett védkezése nem vétetett figyelembe ; mert az érintett törv.-sza­kaszok csakis a létrejött egyesség esetére vonatkoznak, jelen esetben pedig felperes örökjoga perbeli tények által is be van bizonyítva. Az anyai ingóságokból becslő eskütől feltételezve meg­ítélt 50 frtra nézve felperes kereseti kérelmével el volt utasí­tandó ; mert arra nézve, miből állott anyjának ingó hagyatéka, a per során bizonyítékot nem hozott fel, ennek bizonyítása nél­kül pedig a ptr. 237. §-a szerint becslő eskü sem alkal­mazható ; tekintve azonban, hogy alperesnek 8. szám alatti ok­mánya 50 frtnyi értékű ingó hagyatékot tüntet fel, felperesnek ez alapon annak negyedrésze vagyis 12 frt. 50 kr. megíté­lendő volt. Ezen ítélet ellen ismételve mindkét fél felebbezéssel él­vén, a magyar királyi Curia, mint legfőbb ítélőszék, következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy B. Julianna az A. alatti kötvényre veze­tett nyugtát aláirta, és ezen okmánynak valódisága az úriszéki bejegyzés, ugy felperesnőnek a B. alatti jegyzőkönyvben fog­lalt beismerése által is bizonyittatott, felperes ezen okmány szerint már kifizetett atyai örökrészét ujolag keresetbe nem veheti, tekintve, hogy az E, alatti jegyzőkönyvbe foglalt egyes­ség folperesnőt azért nem kötelezheti, mert azt alá nem irta, s az e tárgyban később felvett B. alatti jegyzőkönyvben azt el nem fogadta és e végett perre is utasíttatott, és a kihallgatott tanuk vallomásai szerint az egyesség, a fizetési határidők miatt felmerült nehézségek végett létre nem jött, és ennélfogva fel­peres az idézett okmányok szerint kimutatott anyai vagyon­ból őt megillető egynegyed részt, ós pedig az ingatlanokból

Next

/
Thumbnails
Contents