Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)
143 zoltatván, mindezeknél fogva elsőrendű alperes, mint tettleges vásárló, másodrendű alperes pedig, mint férje ebbeli tartozásáért magát egyetemlegesen együtt kötelező fél, a kérdéses juhok egész vételárának, egyszersmind a vétel napjától járó kamatok megfizetésére kötelezendő volt. — A sertések árának megfizetése alól alperesek fel voltak mentendők; mert másodrendű alperes, L. Veronika a sertések közül mit sem vásárolván, sem azok áráért kötelezettséget nem vállalván, ennélfogva ezen másodrendű alperes a sertések árának megfizetése alól egyszerűen, elsőrendű alperes pedig azért volt felmentendő, mert a hasonlóul nyilvános árverés utján eladott sertéseknek összesen 272 váltóíbrintot tevő egész vételárát a 47. sz. alatti gondnoki kimutatás, de felperes beismerése szerint is, az árverés alkalmával lefizette, hogy pedig másodrendű alperes a kérdéses sertéseket, mint tudva elkobzottakat vette volna meg, ezen alperes tagadása ellenében nem igazoltatott; ezen alperes pedig a lefizetett vételárnak hová lett fordításáért, vagy nem az illető fél kezeibe lett juttatásáért további felelősségre kötelezhető nem volt. Ezen itélet ellen alperesek semmiségi panaszt és felebbezést adván be, a semmiségi panasz elvetése után, a pesti kir. Ítélőtábla 1872. évi ápril 6-án 7003. szám alatt következő Ítéletet hozott: Az eljáró biróság Ítélete azon részében, melylyel felperes kár czimén támasztott keresetével elutasittatott, helybenhagyatik. Ellenben ugyanazon itélet azon részeiben, melylyel alperesek a nyilvános árverésen megvett juhok fizetetlen 2999 frt 90 kr. ára, s ennek 1849. évi márczius 29-től járó 6°/0 kamatában elmarasztaltattak, megváltoztatik és felperes keresetével ezúttal elutasittatik. Mert: felperes kárt követelő keresetében alpereseket azon kár megtérítésére kívánta köteleztetni, mely abból származott, hogy a tisza-nánai püspö>ki uradalom felszerelvényei az 1849-ki magyar kormány által, honárulás ezimén elfoglaltatván, eladattak és alperesek készpénz fizetés nélkül becsáron alól 907 darab juhot és 17 darab sertést vásárolván, azokat elhajtották és utóbb is felperes felhívására vissza nem szolgáltatván, felperest megkárosították. — Tekintve, hogy alperesek a kimutatott okiratok tanúsága szerint, a birtokukba került, s felperesek tulajdonát képezett juh és sertéseket az azon időben a
