Dárday Sándor - Gallu József - Szeniczey Gusztáv - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. VIII. folyam (Budapest, 1873)

138 Az elsőbiróság alperest a kereseti birtok kiadása s a kereset beadása napjától ezámitott 56 frt. 50 kr. elvont haszon és 74 frt. 77 kr. perköltség megfizetésében elmarasztalta; mely Ítélet ellen alperes felebbezéssel élvén, a pesti kir. ítélőtábla 1872. évi augusztus 27-én 28,152.sz. alatt következő ítéletet hozott; Az osztrák polg. törvénykönyv jelenleg is érvényben lévő 322. és 441. §-ai szerint a jogszerű birtok a telekkönyvi tulajdonost illetvén, miután a kereseti ingatlanságok a B. és E. alatti telekkönyvi kivonatok tanúsága szerint felperesek nevén állanak, — miután továbbá alperes azt, hogy ezen ingatlanságok neki bíróilag , átadattak volna, a per során be nem igazolta, ennélfogva s a C. alatti jegyzőkönyvvel szemben, mely szerint az árverés tárgyát nem a kereseti ingatlanságok, hanem a péteri 43. számú telekjegyzőkönyvben A-f-493. helyr. szám alatti szőllőbirtok képezte, önhatalmú foglalónak tekintendő lévén, a neheztelt elsőbirósági itélet oly módosítással, hogy alperes elvont hasznok fejében 1866. évi október 16-tól, vagyis a foglalás idejétől kezdve évenként 56 frt. 50 krt felperesnek megfizetni tartozik, helybenhagyatik. A m. kir. Curia, mint legfőbb ítélőszék, a pesti kir. ítélőtábla ítéletét, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, indokaiból helybenhagyta. A követelt haszonvételekre nézve azonban — tekintve, hogy a per során előadott ténykörülmények figyelembe vételével alperes roszhiszemü birtokosnak nem mondathatik, tekintve továbbá, hogy elsőrendű felperes az árverésnél jelen lévén, s a tanúvallomások szerint kifogással nem élvén, részben maga szolgáltatott a perre okot, végre hogy ugyanazon idő alatt, melyre a haszonvételek követeltetnek, felperesek viszont az alperes nevére telekkönyvezett ingatlanságot birtokolták, s e részben a szőlőkből álló ingatlanok jövedelme főleg mindenik fél által reá forditott munkáltatás minőségétől függvén, a haszonvételek kérdése kiegyenlitettnek tartandó, — mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával felperesek a haszonvételek iránti kérelmükkel ezen indokból, elutasittatnak. — A perköltségek kölcsönös megszüntetése, részint a per körülményein, részint azon alapul, hogy felperes csak részben lett nyertes.